Így omlik össze Magyarország úthálózata

Jelenleg a hazai közúthálózat negyede van annyira leromlott állapotban, hogy gyakorlatilag újjáépítésre volna szükség. Ehhez képest évente a szükséges összeg töredéke jut csak útfelújításra, miután a hazai forrásokat az új utakhoz szükséges önerő szívta fel. Ha nem történik gyökeres változás, pár éven belül a duplájára nő legrosszabb állapotban lévő úthálózat hossza.
Ádám Viktor, 2013. október 14. hétfő, 07:12
Fotó: Napi.hu

Az elmúlt hét évben, vagyis a most záruló uniós költségvetési időszakban a meglévő közlekedési vagyonnal semmit sem foglalkoztunk, azzal pedig, hogy minden saját forrást a fejlesztésekhez igénybe vett uniós támogatások mellé önrészként használt fel az ország, óriási pusztulás ment végbe a közúti és vasút infrastruktúrában - fogalmazott Takács Miklós, a Főmterv Zrt. igazgatója az MLSZKSZ által szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián. Hozzátette, az EU-szabályozás sem ösztönözte eléggé a hatékony gazdálkodást, a meghatározott célok ugyanis nem fedik le a volt szocialista országok igényeit, azok inkább a rendben lévő alapinfrastruktúrával rendelkező országokra szabottak. Számos esetben ráadásul rosszul előkészített, szigetszerű projektek valósultak meg a most végződő uniós támogatási ciklusban. Sokszor pusztán az volt a cél, hogy az EU-forrásokat le lehessen hívni, illetve most is ez a fő szempont, ami nagy hiba. (Ezt megelőzően a közgazdász vándorgyűlés területfejlesztési szekciójában az autópályafejlesztéseket is kritika érte mondván, hogy azok - mivel az ország sugaras közlekedési hálózatát erősítik - garantálják a vidék leszakadását.)

A hazai, összesen 31 ezer kilométeres országos közúthálózat (a koncessziós és az önkormányzati tulajdonban lévő utak kivételével) közel negyede, hétezer kilométer tönkrement. Az úthálózat hosszát és a 15 éves felújítási ciklust összevetve adódik, hogy évente kétezer kilométernyi utat kellene rendbe hozni, ehhez képest 600-800 kilométernyi szakasz renoválására kerül sor. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy ilyen tempót alapul véve három év múlva a jelenlegi kétszeresére, 14 ezer kilométerre nőhet a legrosszabb állapotban lévő, "túlhasznált" utak hossza, mivel addigra "beérnek" a most még valamivel jobb kondícióban lévő szakaszok is. Előbb-utóbb nagy baj lesz, krízishelyzetbe kerül a közút - figyelmeztetett a szakember.

Forrás: Takács Miklós előadása

Nincs is balesetveszély?
Bár a KSH adatai szerint 2012-ben a hazai közutak burkolata 53 százaléka volt rossz, további 13 százaléka pedig nem megfelelő, továbbá bő egyharmaduk tűrhetetlenül nyomvályús (ezen belül kétezer kilométernyi út kifejezetten veszélyes mértékben), az úthibákat nemigen teszik felelőssé a balesetekért. Amint arról korábban beszámoltunk, a balesetek negyede töredezett, kátyús úttesten történt, a pálya hibáját viszont a 15,2 ezer balesetből csak 19-nél mutatták ki okként.

A balesetek ötöde ugyanakkor azért következik be - legalábbis a statisztika alapjául szolgáló hivatalos vizsgálatok szerint -, mert a járművezető nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg sebességét. Ez a kategória közismerten gumiszabálynak számít, ide tartozik például az az autós is, aki lakott területen kívül 60-nal száguldva benéz egy kátyút, nyomvályút, ami miatt végül az árokban köt ki.

Bár vonzó alternatívának tűnhet, mégsem az volna a legjobb megoldás, ha a leginkább leromlott állapotú utak rendbehozatalával kezdődne a munka. Abban a feltételezett esetben ugyanis, ha a jelenlegi többszöröse, évi 130 milliárd forint rendelkezésre állna útfelújításra, és ennek 99 százalékát a legrosszabb szakaszokra költené az ország, akkor is tempósan tovább romlana a közúthálózat átlagos minősége. Ebben az esetben ugyanis a túlkoros utak hossza az évtized közepére 13 ezer kilométerre nőne azért, mert miközben a legrosszabb utakat renoválják, sorra lépnek be ebbe a sürgősen felújítandó kategóriába a jelenleg még életciklusuk végén járó utak. Ez egyben azt is eredményezné, hogy a teljes hazai úthálózatot csak 2041-re lehetne teljesen felújítani. Ezt mutatja az alábbi ábra:

 

Forrás: Takács Miklós előadása

 

Éppen ezért a szakember úgy látja, az erőforrásokat nem a legrosszabb, hanem az ennél valamivel jobb állapotú utak rendbehozatalára volna érdemes koncentrálni, hogy azok ne romoljanak le végletesen. Ha a feltételezett forrás 99 százalékát erre költenék, akkor is nőne pár évig a túlhasznált úthálózat hossza, de az megállna 10,5 ezer kilométernél, továbbá 2030 körülre meg lehetne újítani a teljes hálózatot. Ez utóbbi szcenáriót mutatja az alábbi ábra:

 

Forrás: Takács Miklós előadása

Ha a túlhasznált utakat egycsapásra fel akarnánk újítani, Takács előadása szerint 385 milliárd forintra volna szükség - ehhez, illetve a fenti szcenáriókban említett 130 milliárd forinthoz képest jövőre nettó 24 milliárd jut erre a célra. Az e-útdjíból befolyó pénzek ugyanakkor elvben ha megoldást nem is, de némi gyógyírt jelenthetnének. A használatarányos útdíjat évi 150 milliárd forint többletbevételt megcélozva alakították ki, de már most látszik, hogy ennél több érkezik a kasszába - az idei bevételi terveket fel is srófolták. Ennek kapcsán Szűcs Lajos, a fejlesztési tárca főosztályvezetője a konferencián megjegyezte: úgy számolnak, hogy a bevétel éves szinten mindenképp 200 milliárd forint alatt marad majd. Az útdíjakból viszont évi 100 milliárd forint körüli összeget visz el az M5-ös és M6-os autópálya koncessziós díja, a fennmaradó néhány tíz milliárd forint tehát jól jönne az útfelújításokhoz. A szakma ugyanakkor úgy látja, hogy ezt a pénzt már rég elköltötték más célokra a költségvetésben, illetve a közúti fuvarozók is szívesen látnák, ha ebből a forrásból - áttételesen - további kompenzációt kaphatnának.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

oreghalasz, 2013.10.14 22:27

@kakambuki: Volt időszak az 1970-es 80-as évek amikor aszfaltozni a közúton szeptember 30-után csak minisztériumi engedéllyel lehetett, az aszfaltozás ideje április és szeptember közötti időre szűkült. Ma sokkal jobban teljesítünk itt is áprilistól augusztusig a munkák kiírásával foglalkoznak a FŐOKOSOK és azután kerül sor a kivitelezésre amikor az időjárás miatt nagy az esélye a selejtes minőségnek drága pénzen. A minisztériumba nincs olyan személy aki az útépítéshez értene.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ingyen, 2013.10.14 14:58

mindezt csak a zsidóliber ellenzék tertjeszti.

valójában a polgári kormány idején rohamosan javult az utak minősége.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2013.10.14 09:33

A 40 évvel ezelőtt épített úthálózatot nem ilyen nagy tengelyterhelésre tervezték. Minden foltozás csak kidobott pénz
A stadionok betonjából útalapot is lehetett volna önteni....de hát futball nagyhatalom leszünk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ZalanIvan, 2013.10.14 08:49

Akor biztos, higy stadionokra van szüksége az országnak?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kakambuki, 2013.10.14 07:50

Igaz4 ennek oka pedig szerintem (is) az irgalmatlan méretű teherforgalom a közúton, valamint rendre a tilalmi időben, vagyis az őszi-téli időszakra ütemezett és elvégeztetett útfelújítások.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html