Az, aki az országot finanszírozza, nem a maastrichti kritériumokat nézi, hanem a folyó fizetési mérleget és a devizaegyenleget, és ha ez mélységesen negatív, magas kockázati felárat jelent - derült ki a 48. Közgazdász-vándorgyűlésen Giday András közgazdász és Szegő Szilvia, az SZTE doktori iskola oktatójának előadásából.

Más dolog a klubtagság miatti 3 százalékos követelmény, de mi az eladósodottság miatt attól függünk, milyen a fizetési mérlegünk - fogalmazott Giday András.

A szakértők szerint a Költségvetési Tanács mintájára olyan nemzeti devizagazdálkodási tanács felállítására volna szükség, amely a kormány, sőt, lehetőség szerint a kormányfő irányítása mellett, a vállalatok, az MNB, az állami intézmények és a lakosság képviselőinek részvételével működne. Feladatai közé tartozna az ország hosszabb távú devizapolitikájának kidolgozása, az ágazatkapcsolati stratégiák javaslása, a társadalom erőforrásainak értékelése a devizagazdálkodás és az ún. devizakitermelés szempontjából.

Szegő Szilvia hangsúlyozta: jelenleg jogszabályi szinten nincs szabályozva, hogy hová tartozik a devizapolitika.