2005. júniusban az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,3 százalék volt, 2004. júniushoz viszonyítva pedig 3,8 százalékkal növekedtek az árak - jelentette a KSH. Idén az első hat hónapban átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők júniusra a májusi tényadattal gyakorlatilag megegyező mértékű, 3,6 százalékos áremelkedést jeleztek előre. A havi konszenzus 0,12 százalékos emelkedést mutatott. Ha a fő adat rosszabb is lett a vártnál, a szezonálisan kiigazított alapdrágulás - a maginfláció - 2005. júniusban az előző hónaphoz képest egy tapodtat sem mozdult, előző év júniusával összemérve pedig csak 1,9 százalékos volt az emelkedés. A kedvező folyamat tehát folytatódott: a maginfláció már májusban is történelmi mélypontot ért 2,2 százalékos éves szintjével, és most még az elemzői várakozásokban szereplő 2,0-2,1 százaléknál is jobb lett. Ennek megfelelően a vártnál rosszabb headline adat hátterében elsősorban a szezonális tényezők állnak, melyek közül kiemelkedik az idényáras élelmiszerek árának egy havi 6,9 százalékos emelkedése. Utóbbiak nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek. Csökkenés volt a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek illetve a szolgáltatások körében is, míg a szeszes italok, dohányáruk és üzemanyagok esetében az áremelkedés az átlagosnál magasabb volt. Ez utóbbin belül a járműüzemanyag-árak 2,2 százalékkal növekedtek. Éves szinten a különböző termékcsoportok közül a háztartási energia drágult a legnagyobb mértékben, 6,4 százalékkal, ezen belül a palackos gáz 12 százalékkal. A járműüzemanyagok 10 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A különböző mutatók közül a nyugdíjas fogyasztóiár-index alakult a legrosszabbul, mely az előző hónaphoz 0,4 százalékkal emelkedett, az előző év júniushoz viszonyítva pedig 4,3 százalékos volt az emelkedés.