A 2007-es költségvetésbe még várhatóan betervezi a Főpolgármesteri Hivatal az iparűzési adót az elmúlt években megszokott mintegy 80 milliárd forintos szinten, de az uniós jogvita miatt kiváltásra szoruló adónem pótlására már megkezdődtek a munkálatok. Az egyik komoly „jelölttel”, a területérték-növekedési adóval kapcsolatban ellentmondásosak a hírek. Egyik városházi forrásunk szerint részletes számításokkal rendelkeznek az angolul betterment tax-ként ismert adófajtával kapcsolatban, másik, adóügyekkel foglalkozó informátorunk szerint még semmi sem történt. A szakzsargonban értéknövekedési díjként is emlegetett közterhet elsősorban azoknak kell megfizetniük, akiknek az ingatlana az újabb városfejlesztési tervek életbelépésével a hatóságok szerint felértékelődik, például egy új csatorna vagy egy újonnan lefektetett vízvezeték miatt. Ilyen adónem bevezetése időről időre felmerült, például 1997-ben az épített környezetről szóló törvény megalkotása során, de akkor a kormányzat végül elhagyta a végleges szövegből. Legutóbb a Medgyessy-kormány idején 2002-ben Pál Tibor BM-államtitkár fogalmazott úgy az országgyűlésben, hogy a kormány nem tartja indokoltnak az adó bevezetését. A fővárosban korábban egy olyan koncepció készült, amely arra az elvre épült, hogy ne rójon nagy terhet a tulajdonosra, s csak akkor hajtsák be, ha az értéknövekedés végbement, vagyis a tulajdonos pénzt kapott ingatlanáért. A szakértők szerint így korlátozható a telek- és ingatlanspekuláció is. Az értéknövekedési adó bevezetésre számos nemzetközi példa akad: Izraelben például 1963 óta van érvényben, számos adókedvezmény mellett. A felértékelődési adónál jóval rosszabbul állnak egy esetleges „dugóadó” előkészületei. Ezt a környezetterhelés csökkentését megcélzó díjat már számos nyugat-európai nagyvárosban sikerrel vezették be, és elvi szinten a budapesti városvezetés is foglalkozik a meghonosításával. Egy további lehetőséget jelenthetne az egész városra egységes forgalmiérték-alapú ingatlanadó. Ennek szakmai koncepcióját Deli Lajos, a városháza adóügyi osztályának vezetője már kifejtette az IDEA munkacsoport egyik kiadványában. E szerint indokolt lenne egy, az ingatlan alapterületére kivetett fix összegű adó bevezetése, melyet adókedvezményekkel lehetne differenciálni. Az adó bevallását az adóalanyok által kitöltött adatlapokra lehetne építeni. Ellenőrzésre pedig felhasználhatók lennének a kerületi törzsadattárakban rendelkezésre álló telekadó-, valamint az iparűzésiadó-adatok. Az építményadó kiterjeszthetnék az épületeken kívül például az autóparkolókra és a távközlésiantenna-tornyokra. Az egységes ingatlanadót bevezetésére kettő-négy évre lenne szükség, és becslések szerint az iparűzésiadó-bevétel 30-40 százalékát lehetne kiváltani vele. Bár a luxusadót az egységes rendszerben történő ingatlanadózás előfutáraként kezelték kormányzati körökben, a városházán elégedetlenek az eddigi eredményeivel. A Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) akkor támogatja az ingatlanadó bevezetését, ha az előkészítésbe az ingatlanos szakmát is bevonják - mondta lapunknak Kispál Sándor. A főtitkár szerint nagy hiba volt, hogy a luxusadó bevezetését nem előzte meg szakmai vita. A Maisz tagvállalatainak jó üzletet jelenthetne az ingatlanadó előkészítése, mivel a csaknem 10 ezer, főként banki értékbecslő szaktudását értékesíthetnék. Ma egy lakás értékbecslése átlagosan 25-35 ezer forintba kerül.