Romániában az utóbbi néhány évben igen kedvezően alakul a gazdasági környezet. A kormány az év végére 6 százalékos GDP növekedést vár, míg az IMF-el közös konszenzusos államháztartási deficit idén a GDP 0,7 százaléka lesz, ami alacsonyabb a hivatalosan várt 1,5 százaléknál. A múlt hónapban 8,9 százalékos éves szintű drágulást mértek Romániában, miközben a kormány 7-7,5 százalékos inflációt szeretne elérni év végére, majd jövőre annak ütemét 6-6,5 százalék alá kívánja szorítani. A befektetéseket ugyanakkor nehezíti az infrastruktúra nem megfelelő színvonala, helyenként hiánya. Románia 13 ezer helységéből 8 ezerben jelenleg nincs vezetékes ivóvíz, bár a 2005-ös ivóvíz program terveibe 5 romániai megye – köztük négy erdélyi – került be. Ráadásul az infrastrukturális fejlesztéseket az ötven év óta legsúlyosabb pusztításokkal járó árvíz is megakadályozta, mivel az eredetileg a román infrastruktúra és mezőgazdaság fejlesztésére szánt 70 millió eurós uniós fejlesztési támogatást az áradások következményeinek felszámolására használják fel. Dél-Erdélyben lesz a sztrádaNem kedvez a magyar befektetéseknek az sem, hogy az előző szociáldemokrata kormány által támogatott észak-erdélyi autópálya megépítésével szemben, a jelenlegi kormány inkább a dél-erdélyi, négyes páneurópai folyosó részét képező sztráda építését támogatja. Gheorghe Dobre közlekedési miniszter szerint az előző kormány „méregdrága” pénzeket irányzott elő, jóval a piaci árak fölött, illetve jogszabályt sértett, mivel nem pályáztatták meg az állami pénzekből is finanszírozott projektet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, román miniszterelnök-helyettes szerint az elmúlt években a kormány fejlesztések tekintetében Erdélyt egyértelműen elhanyagolta. Mint pár hete az elnök az MTI-nek elmondta: "Székelyföldön itt-ott olyan rosszak az utak, hogy még a szomszéd faluba sem lehet eljutni, nemhogy Európába. Egyáltalán nem vagyunk elégedettek azzal, ahogyan a koalíciós partnereink az infrastrukturális fejlesztés kérdését kezelik".Irány Erdély!Ugyanakkor a magyar befektetések szempontjából előnyt jelent a székelyföldi munkaerő felkészültsége, magyar nyelv ismerete, kitűnő munkafegyelme. Mivel a román költségvetés nem kényeztette el az erdélyi megyéket a fejlesztések tekintetében, a magyar tőke akár az infrastrukturális beruházásokban különösen nagy szerepet vállalhat. A befektetéseket az is segíti, hogy Romániában a munkanélküliség folyamatosan csökken és a munkabérek rendkívül alacsonyak: a romániai bruttó átlagbér kevesebb mint 37 százaléka a magyar átlagbérnek (!). Magyar viszonyokhoz képest az energiahordozók árai is olcsóak, a tőke megtérülése kedvező, és persze hatalmas lehetőségeket kínál a 22 milliós román piac is, amely az ország várhatóan 2007-es csatlakozásával Magyarország számára felértékelődik. Szakértők szerint Románia erősségei azok az ágazatok, ahol erőteljesen használják a munkaerőt (ruha- és cipőipar, valamint a bútoripar). Ugyanakkor továbbra is erősségnek számítanak azok az ipari ágazatok, ahol nyersanyagot használnak, mint például a kohászat és a fafeldolgozás. Előrejelzések szerint a román gazdaság 25 százalékos gazdasági növekedést fog produkálni 2009-ig.Terjeszkedő magyar nagyvállalatokHalász János kereskedelmi tanácsos, az ITD Hungary a romániai hálózatának vezetője szerint a 2004-es év új rekord volt a romániai magyar cégalapítások tekintetében. A legfrissebb negyedéves adatok szerint 5188 magyar tőkével létrehozott bejegyzett cég található Romániában. Ezzel a hetedik helyezést érjük el a külföldi befektetések rangsorában (a franciák az elsők). A bejegyzett cégek törzstőkéje 350 millió dollár volt, amivel tizenharmadikok vagyunk a romániai külföldi befektetők között. „A törzstőke 95 százalékát 25 magyar cég adja, főleg olyan nagyvállalatok, mint a Mol, az OTP, a Zalakerámia, a Danubius Hotels. A MOL Rt. romániai vállalata közel 105 millió dollárral a 8. legnagyobb befektető a román piacon” – mondja Halász János. A ténylegesen befektetett össztőke értéke ugyanakkor eléri a 850 millió dollárt, mivel Romániában nagyon alacsony tőkével is létre lehet hozni egy céget. „55 euróval kft-t, 250 euróval már részvénytársaságot lehet alapítani” – mondta Halász János. „A bejelentéstől számított két héten belül pedig elő-társaságként regisztrálják a cégeket”. Felfutóban a turizmus és az építőiparAz ingatlan-, és az infrastruktúra-fejlesztések, az építőipar, a computer és elektronika, az autóipar, a kereskedelem, valamint a szolgáltatások nyújtják a legkedvezőbb befektetési lehetőségeket Romániában a magyar vállalatoknak – mondta Halász János. Ugyanakkor általános tendencia, hogy a magyarországi befektetések a kereskedelem felől egyre inkább a szolgáltató szektor felé tolódnak el. Ilyen például a turizmus - ahol a legnagyobb befektető a Danubius Hotels -, vagy akár a háztartási készülékgyártás-javítás. „Mivel Magyarországon a szerelés-javításból túlkínálat van, Romániában pedig hiány, általában a szakmai szolgáltatások vannak előnyben. A magyar befektetőknek ugyanakkor jó lehetőségek kínálkoznak az építőiparban, mivel a lakáshelyzet Romániában katasztrofálisan rossz” – mondta Halász János. Az építőipar egyébként is Románia egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, s ez is azt jelzi, hogy az országban konjunkturális fejlődés tapasztalható.Hargita megye a legkedveltebb célpontA legtöbb magyar cég Erdélybe megy, ugyanakkor az egy cégre jutó tőkenagyság tekintetében Bukarest az első, Temesvár a második. Erdélyen belül három megyében meghatározó a magyar tőke jelenléte. Az összes külföldi befektetéshez képest Hargita vezet 54 százalékkal, Kolozs megye a második legkedveltebb célpont 45 százalékkal. Végül Maros megye a harmadik, ahol minden harmadik befektetés magyar tőkéből történik. A városokon belül Nagyvárad a legkedveltebb célpont mintegy 800 magyar céggel. Utána Kolozsvár jön körülbelül 600 céggel, majd Szatmárnémeti, Arad, végül Marosvásárhely - mondta el Halász János.