Itt a megoldás a nyugdíjproblémára

Világszerte a munkavállalók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni. A megkérdezettek 56 százaléka rugalmasan lépne át a munka világából a nyugdíjas évekbe - derül ki az Aegon új kutatásából.
Napi.hu, 2016. február 18. csütörtök, 10:51
Fotó: Napi.hu

Globálisan a megkérdezett munkavállalók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni. A hagyományos nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés gondolata eltérő a világ különböző pontjain. Japánban a válaszadók 43 százaléka szeretne a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni, míg ez az arány Franciaországban csupán 15 százalék.

A megkérdezettek 56 százalékának az az elképzelése, hogy rugalmasan lép át a munka világából a nyugdíjas évekbe. A legtöbben ennek okaként az aktív életmódot, a munka élvezetét, és anyagi természetű érveket neveztek meg.

A 2015-ös Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatásban 16 ezer munkavállaló és nyugdíjas vett részt. A jelentés az európai, amerikai, ausztrál és ázsiai kontinens 15 különböző országára vonatkozóan mutatja be a rugalmas nyugdíjazás globális trendjeit és jelenségeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a törvényhozók, a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt.

A munkavállalók azt tapasztalják, hogy a munkáltatók nem igazán segítik elő a rugalmas nyugdíjba menetelt. Az 55 év feletti munkavállalóknak csupán 27 százaléka nyilatkozta, hogy a munkáltatója lehetőséget ad arra, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás után nyugdíjasként részmunkaidőben is folytatni tudják a munkájukat, és csupán 9 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltató átképzési lehetőséget biztosít a karrier meghosszabbítása érdekében.

Hogy látják a rugalmas nyugdíjazást Magyarországon?

A rugalmas nyugdíjazás ma Magyarországon még szinte nem is beszédtéma, bár a magyar válaszadók fele szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe, 57 százalékuk nyilatkozta ezt, míg 65 éves koruk előtt 29 százalék menne nyugdíjba. Hazánk a munkavállalók átképzésében is elmarad a kutatásban részt vevő országoktól, nálunk csak a munkavállalók 4 százaléka kap átképzési lehetőséget.

Már hazánkban is történtek olyan kormányzati intézkedések, amelyek segítik a munkavállalók öngondoskodását, ilyen az önkéntes nyugdíjpénztári tagság és a nyugdíjbiztosítások után járó adójóváírás - mondta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója. Fontos lenne a munkaadóknak is felismerniük, nemcsak kihívás, de rengeteg lehetőség is van az idősebb kollégák továbbfoglalkoztatásában.

Hogyan segíthetnek a törvényhozók?

A törvényhozók, a munkáltatók és a munkavállalók mind fontos szerepet játszanak a nyugdíjazás, a nyugdíj, és a munkáltatói gyakorlat újradefiniálásában, ha lépést akarnak tartani az egyre hosszabb várható élettartam és az elöregedő társadalom következményeivel. A tanulmány számos javaslatot fogalmaz meg:

  • Az állam olyan társadalombiztosítási reformokat vezethet be, amelyek kedvezően befolyásolhatják a munkavállalók nyugdíjhoz való hozzáállását. Például felemelhetik az állami nyugdíjellátásra való jogosultság korhatárát, és kedvezőbb juttatásban részesíthetik azokat, akik későbbre halasztják a nyugdíjba vonulást.
  • Az állam sokat tehet a társadalombiztosítási rendszer azon elemeinek eltörléséért, amelyek ellentétesek a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalással. Például a munkavállalók megkaphatják a nyugdíjukat, miközben tovább dolgoznak.
  • A munkáltatóknak elő kell segíteniük az idősbarát környezet és kultúra elterjedését, hogy a munkavállalók bármely életkorban megtalálják a számításukat. A rugalmas munkaidő és a folyamatos továbbképzés megfelelő egyensúlyt teremt a munkahely és a magánélet között, és segít a munkavállalóknak naprakésznek maradni. A munkáltatók felmérhetik, hogy a változó demográfiai trendek mennyiben érintik a munkavállalóikat, és felbecsülhetik az idősebb korosztály megtartásának előnyeit a tudás és tapasztalat megosztása, valamint a jövőben várható munkaerőhiány megoldása szempontjából.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2016.02.18 20:06

@sandimaria: Kedves sandimaria !
segítek megérteni az általam leírtat és helyesen kiszámolom az egy főre jutó nettót. A számítás alapja bruttó 246 000 ft ami az egyik keresőnél az adójóváírással ,családi pótlékkal növelt összeg 215 189 ft a másik nem kap pótlékokat a nettója 163 590 ft a kettő együtt 378 779ft/ 4 fő=94 694 ft az egy főre jutó szemben a 120 825 ft nyugdíj átlaggal tehát a nyugdíj átlag 27 %-al magasabb . Normális országban ÉPESZŰ kormány ekkora aránytalanságot nem csinál. A mindenkori kormányok a nyugdíjasok szavazat szerzését tartották szem előtt. A számításában komoly hiba van az osztásnál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

sandimaria, 2016.02.18 18:41

@megfigyelt: Lehet, hogy hülye vagyok, és azért nem értem. Azt mondod, hogy a nyugdíj összege a két átlagkereset, családi pótlék, és adójóváírás összege /4-től függjön. Lehet, hogy tévedek, eddig nem foglalkoztam ezzel, de a Google-ben talált adatok 2015-re. Átlagkereset 154000, családi adójóváírás két gyerek 62.500. Családi pótlék 26300, gondolom, ez havi, úgyhogy 315600. Összeadva / 4 = 133025. Ez lenne a nyugdíj. Ez több, mint a minimál bér. Akkor a minimálbéres többet kap nyugdíjként, mint amennyit keresett? Én meg, aki most elvileg a befizetéseim alapján kapok nyugdíjat, csússzak vissza, adjam el a megszerzett lakásomat, mert nem bírom a kifizetni a rezsit? Ez lenne az igazságos? (Talán azt a levonási plafont nem kellett volna eltörölni, mert az azzal kapott nyugdíj is elég egy tisztes megélhetéshez, de ha azt kell kifizetni, ami abból következik, na, az gond lesz. És mindezt most egy kis plusz bevétel fejében). Ha elnéztem valamit, akkor bocs.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.02.18 18:25

@laci_52: Nem baj az ha nem mindenki egoista húgyagyú mint a kormányok. Egyébként az Orbán kormány viszi a pálmát. Ekkora BARMOKAT akik kikiálltják magukat családbarátnak azok csak a hatalomért hajtanak. Miért tartod elképzelhetetlennek hogy a politikusok létre hoznak egy ÉPESZŰ emberekből álló bizottságot akik értelmes javaslatot tesznek a parlamentnek nevezett CIRKUSZ felé ,miért kizárt az igazságos nyugdíj létre hozás főleg ha az még fenntartható is. A hajó a kikötőbe vár értelmes parancsnokra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2016.02.18 16:49

@megfigyelt: Értek én mindent, csak egyet nem: miért javasolsz olyan megoldást, amelyről te is tudod, hogy egyáltalán nincs realitása és nincs az a kormány, amelyik bevezetné?

Kár már azon rágódni, hogy a régebbi kormányok igazságtalan nyugdíjrendszert hoztak létre, ez a hajó már elment, ezt a problémát majd az idő megoldja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.02.18 16:29

@megfigyelt: Helyesbítés :::2002 után megállapított nyugdíjakat 10--70 %-al
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html