Itt az Ab döntése a devizahitel-szerződésekről

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.
Napi.hu, 2014. március 17. hétfő, 10:57
Fotó: Napi.hu

A hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozat (a határozat teljes szövege itt olvasható) indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Nagy volt az összhang
A határozathoz Juhász Imre, Lenkovics Barnabás és Salamon László alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűztek.

Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.

És mi lesz most?

Ezek után a nagy kérdés az, hogy az Orbán-kormány a ciklust lezárva, mág az április 6-i választások előtt  búcsúzóul még benyújt-e egy új, a devizahiteles szerződéseket újradefiniáló törvényt. Elvileg nincs akadálya a gyors törvénykezdésnek és az országgyűlés összehívásának a választások előtt - raádásul korábban volt szó arról, mhogy a paksi bővítés pénzügyi szerződése miatt ez be is következhet.

Ha mégsem indul be a törvényhozás, a munka következő kormányra marad. Még februárban Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy a kormány megvárja az Európai Bíróság, a Kúria és az Alkotmánybíróság döntését is, hogy a kabinet mérlegelni tudja, mekkora a mozgástere. Ezek alapján viszont könnyen előfordulhat, hogy a végleges döntéshozatal a választások utánra marad. Megfigyelők szerint ez már csak azért is szerencsésebb megoldás volna, mert maradna idő a jogszabályok előkészítésére és társadalmi vitájára.

Az Ab első piilantásra dodonai döntése az első kérdésben már csak amiatt is várható volt, mert a Navracsics Tibor szakminiszter tavaly júliusban körbe roadshowzta a médiát az általa vezetett igazságügyi tárca javaslatárval. Eszerint a clausula rebus sic stantibus ("a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék") jogelv - amely szerint a szerződés teljesítését meg lehet tagadni, ha bizonyítható, hogy a szerződés, vagy az ajánlattétel után olyan lényeges változás állt be a körülményekbe,hogy a teljesítés többé nem várható el - alapján léphetne a kormányzat. E szerint ugyanis a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan változás állt be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, ezért önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a feltételt.

Pontosan ezt mondta az Ab

A kormány első kérdése alapján az alkotmánybíróknak értelmezniük kellett az alaptörvénynek azt a rendelkezését, amely az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányul. A kabinet azt kérdezte, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége. A második kérdés alapján az Ab-nek értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.

Az Ab az első kérdést illetően megállapította, hogy az alaptörvényből az államnak az a kötelezettsége következik, amely a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik. Nevesített fogyasztói jogok az aAlaptörvény alapján közvetlenül nem, hanem csak más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit pedig, amelyek közvetlenül az alaptörvénynek a fogyasztók jogai védelméről szóló szabályából eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. Az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből ugyanakkor közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

A második kérdésre adott válaszukban a bírák megállapították, hogy az alaptörvény biztosítja a szerződéses szabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy a létrejött szerződések nem módosíthatók. Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen - a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén - módosíthatja. Az Ab szerint a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, valamint a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerződések bírósági úton való módosítása is megköveteli. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

Tavaly novemberben fordultak az Ab-hoz

Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény hivatkozott rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.

Az Orbán-kormány még 2013. november 29-én végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, a testület másfél hónappal ezelőtt (január 27-én) kezdte el a határozattervezet megvitatását.

Az indítvány két elvi kérdést tartalmazott. Egyrészt az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná. Az indítványa példaként említette ugyan a devizahiteles szerződések egyes elemeit, de az Ab-nak ebben az ügyben nem azt kellett eldöntenie, hogy a devizahitel-szerződések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e.

Másrészt pedig az úgynevezett devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal. Az alaptörvényből milyen általános követelmények érvényesítése következik, továbbá milyen keretek között lehetne megváltoztatni a szerződéseket. A kormány nem azt kérte, hogy az Ab konkrét devizahiteles ügyekben foglaljon állást.

A Kúria már decemberben letette a garast

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában 2013. december 16-án (a döntésről részletes itt olvashat). Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Forás: MNB

A devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt. Az indoklás szerint a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötés után olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé. A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthat egyes szerződéseket. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.

Az Európai Bíróság is halad

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Bírósága (EB) előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően hozza meg. Ez az úgynevezett Kásler-ügy. Idén február 12-én Nils Wahl, az EB kijelölt főtanácsnoka az állapította meg, hogy vizsgálható az árfolyamrés kikötésének tisztességtelensége. Jogi szakvéleménye szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők - és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek.

A Kásler-ügy kiindulópontja egy 2008-as devizahitel-szerződés, amely alapján az OTP Bank Nyrt. úgy folyósított az ügyfelének forintban kölcsönt, hogy annak visszafizetendő összegét svájci frankban tartotta nyilván, és amely összeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon állapította meg. (A bank 14,4 millió forint összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek, amelynek svájci frankban meghatározott összegét 94 240,84 frankban rögzítették.) Ezzel szemben, a szerződés a törlesztőrészletek összegének meghatározására az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazását írta elő. A bank ügyfelei a magyar bíróságokhoz fordultak annak megállapítása végett, hogy tisztességtelennek minősül a szerződés azon kikötése, amely feljogosítja a bankot arra, hogy a törlesztőrészleteket a deviza eladási árfolyamon számolja.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rw, 2014.03.17 17:10

@Hajnalka_vagyok:
A népszavazás 2008 március 9-én volt. Az árfolyam 2008.02.01 és 2008.03.31 között 258 és 265 értékek között mozgott.
Az árfolyam 2008.07.19-én érte el a minimumát, majd utána 2009 március 5-ig minden csúcsot többször is megdöntött.

Szóval a maszlagot nem kellene nyomatni. Lehet találni egy csomó dolgot amivel lehet ütni a fideszt, akkor miért pont hazugsággal kell?
Nem érzed magad hülyének miután az orrod alá dörgölik? Vagy fizetnek érte? Vagy mi?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2014.03.17 16:37

@warrenwolf: "aki használt autót vesz ismeretlentől a legrosszabb üzletet köti,mert kiszámíthatatlan költségekbe veri magát és még az életét is kockáztathatja"

Ha olyan ostoba, hogy nem nezeti at vasarlas utan, akkor valoban az, de szerintem rajtad kivul keves olyan ostoba van, aki nem viszi szervizbe a frissen vasarolt hasznalt autojat. Maradjunk annyiban, hogy a hozzad hasonlo ostobak vegyenek csak uj autot szalonbol, jo sokat bukva par ev alatt, en meg maradok a hasznalt autoknal ( kiveve elektromos ).
Amugy erdekes, hogy a hasznalt auto kapcsan kiszamithatatlan koltsegekrol beszelsz, mikozben korabban amiatt karogtal, hogy a devizahiteles haverod tobbet fizet vissza mint amire szamitott. Akkor a devizahitel nem volt kiszamithatatlan? Hozzateszem, hogy egyetlen hasznalt autora se koltottem annyit, mint a haverod az autohoz kapcsolodo devizahitelere, ugyhogy ideje lenne atgondolnod megegyszer, hogy melyikunk volt az ostoba :)


"egy ilyen ember véleménye a racionalitásról számomra nem releváns. inkább figyelj a haverjaidra"

Nem banom, ha egy ostoba ember szamara az en velemenyem nem relevans. A hozzad hasonlo nagyokos haverjaim se hallgattak ram, amikor le akartam beszelni oket az ujauto vasarlasrol, most meg sirnak, hogy oriasit buktak az uzleten. Neked is jogod van ostobanak lenni, latom elsz is ezzel a jogoddal :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

homerosz, 2014.03.17 16:34

na akkor ez ennyi volt
persze szektás korcsok nem örülnek neki, hogy az alkotmánybíróság nem állt be a sorba segget nyalni...

jogszabállyal a kúria iránymutatása szerint lehet átalakítani a szerződéseket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.17 16:32

..kérem a kormányt semmisítse meg a devizahitel-szerződéseket egycsapásra ,most !!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.17 16:32

@Hajnalka_vagyok: ...a nyugati bankok.biztosítók --egyéb csürhék !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html