A miniszterelnök szerint eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése. Orbán Viktor elmondása szerint az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, "szőröstül-bőröstül" átvállalja az állam. A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. "Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak" - írták.

Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd forint.

Kapcsolódó

A gazdagabbaknak kisebb segítség jár

Orbán Viktor emellett azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként - az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján - számolják ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítenek - jegyezte meg a kormányfő, jelezve, hogy az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint, ha egy ötezer lakosnál nagyobb település önkormányzatának egy főre jutó - az említett módszer alapján képzett - mutatószáma a településkategória átlagának 100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, az adósságállományt 40 százalékos mértékben konszolidálja az állam. Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik például a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok, Budakalász vagy Sárvár.

Ha az említett mutatószám a településkategória átlagának 75 és 100 százaléka közé esik, az adósságállomány felét konszolidálják, ami 54 önkormányzat - köztük Pápa és Szigetvár - esetében összesen 145,1 milliárd forint adósságátvállalást jelent.

Ha a mutatószám a településkategória átlagának 50 és 75 százaléka között van, az adósság 60 százalékát veszi át a központi kormányzat, amely ezzel 57 önkormányzaton segít, összesen 79,4 milliárd forintnyi adósság átvállalásával. Idetartozik például Törökszentmiklós és Gyula.

Amennyiben a mutatószám a kategória átlagának felét sem éri el, az adósságállományt 70 százalékban konszolidálják. 38 önkormányzat - köztük Komló és Isaszeg - élhet majd ezzel a megoldással. Esetükben a segítség összesen 45,6 milliárd forint adósság átvállalását jelenti.

Az önkormányzatok segítséget kértek

A kormány segítségét kérik az önkormányzatok, hogy kikerülhessenek az adósságcsapdából, megszabadulhassanak adósságterhük egy részétől - mondta Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen. Szita Károly beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete megrendült, a helyhatóságok adósságállománya 1200 milliárd forint. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hiteleket "nem úri passzióból" vették fel, hanem feladatok ellátására.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a főváros XII. kerületének polgármestere arra mutatott rá, hogy nem szabad összekeverni az önkormányzatok különböző hiteleit, mert a fejlesztési kölcsön teljesen elfogadott, a folyószámlahitel pedig szükséges. A problémát a működési hitel okozza, ez lökte adósságspirálba a települések egy részét.
Töretlennek tartja az önkormányzati rendszer szövetségét a kabinettel és a parlamenttel Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Debrecen polgármestere hangsúlyozta: az önkormányzatokra mindig lehetett számítani, a helyhatóságok azonban most azt kérik a kabinettől, nyúljon hozzá a finanszírozásukhoz, és hosszú távon egy zárt rendszer hozzon létre, amellyel az önkormányzatok a folyó bevételeikkel fedezni tudják a folyó működési kiadásaikat.