Amint az Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai sajtótájékoztatón jelezte, megjelent a minisztérium honlapján a bürokrácia csökkentése érdekében tett konkrét lépésekről szóló dokumentum. Ennek értelmében első lépésként öt területen fogalmaz meg konkrét intézkedéseket a tárca, amely összességében 500 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs költségeket.

1. Adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése

Az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítésével a kormány 15,2 milliárd forintos megtakarítást remél. Ennek keretében az adófolyószámlák számát 50 százalékkal csökkentenék. Ez 0,5 milliárd forintos könnyebbséget jelentene, úgy, hogy a jelenlegi összesen mintegy 140-ből 75, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezetett adószámla megszűnik.

Egyszerűsítenék az átutalásokat, így a jövőben egyetlen átutalással rendezhetnék a vállalkozók kötelezettségeiket az állam felé. Ezzel 8 milliárd forintot spórolnának a minisztérium várakozásai szerint.

Csökkentenék az adóbevallások gyakoriságát: hat adónem - szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, agrártermelési költség, cégautó adó - fizetési határidejét összevonnák és a jelenleg összesen 34 bevallás helyett egyetlen időpontot jelölnének ki a bevallásokra.

Ettől összesen 6,7 milliárd forintos megtakarítást várnak. A ráfordításcsökkenés a szakképzési hozzájárulás esetében 2,5 milliárd, a rehabilitációs hozzájárulás esetében 0,5 milliárd, az innovációs járulék esetében 0,4 milliárd és a cégautóadó esetében 3,3 milliárd forintot jelent - áll a tárca által közzétett dokumentumban.

2. Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál

Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlésétől 5,6 milliárd forint megtakarítást vár az NGM. A tárca indoklása szerint a kötelező könyvvizsgálói értékhatár 200 millió forintra történő emelésével több mint 17 ezer kis- és középvállalkozás mentesülne évente 350-400 ezer forint könyvvizsgálói díj alól.  2014-től az értékhatárt 300 millió forintra emelnék, ami további 7000 vállalkozás számára jelentene költségcsökkenést.

3. Kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése

Gazdasági, társadalmi, kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése terén 31,7 milliárd forintos megtakarítást eredményező intézkedéssorozat várható. Ennek keretében a hatósági adatbázisokat igazítanának egymáshoz, amivel 16 milliárd forintot lehetne spórolni.

Vállalkozásokat érintő adatszolgáltatások idő és költségráfordításának csökkentésével megszüntetnék az indokolatlan párhuzamosságokat és javulna a hatékonyság. Ettől 0,5 milliárd forintos megtakarítást vár a kabinet.

Megszüntetik a NAV és a tb-szervek adatigénye közötti átfedéseket, így feleslegessé válnak azok a járulékos adatlapok, amelyek az egészségbiztosítási ellátás igénybevételekor kitöltendőek (pl.: táppénz, GYED, TGYÁS, stb.). Ez 15,2 milliárd forintot hozhat.

4. A hatósági bírságolás kevésbé irritáló gyakorlata

Kapcsolódó

Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlatának kidolgozásával a tárca szerint 7 milliárd forintot lehetne megspórolni. Ez az NGM által közzétett dokumentum szerint annyit jelent, hogy a vállalkozások számára átláthatóvá válik a szabályozás, pontosan megismerik, milyen előírás vonatkozik rájuk, ezek megsértése milyen jogkövetkezménnyel jár, és ki ellenőrzi a betartásukat. A jogkövető magatartás megkönnyítésével és a vállalkozói tevékenység kifehéredésével a GDP 0,1-0,2 százalékos többletnövekedése érhető el - állítja az NGM.

5. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése

Munkavállaláshoz kapcsolódó adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítésétől 5 milliárd forintos költségcsökkentést vár a kabinet. Ezt úgy terveznék megvalósítani, hogy a jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal (pl. az adószámmal) lenne bejelenthető a munkavállaló, a többi adat az egységes kormányzati adatbázisból lenne elérhető.

Egyéni járulékszámlákat alakítanának ki, ami 19,2 milliárd forintos pluszt jelentene a tárca számításai szerint. Az intézkedés következtében ugyanis feleslegessé válik a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról szóló havi kimutatás, az egyéni járulékszámlák kialakításával mindenki nyomon tudja majd követni, hogy a munkáltató bejelentette -e, és befizette -e utána az adóelőleget és a járulékokat.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállalók munkabérével összefüggő juttatásaival és munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentáció is egyszerűbbé válna - ez 3,4 milliárd forinttal csökkentené a költségeket.

Opcionálissá tennék az üzemi tanácsot, amivel az NGM számításai szerint 80-100 millió forintot lehet megspórolni.

Megkönnyítenék a munkavállaló felvételének és az elbocsátásával kapcsolatos követelményeket. Az intézkedéssel a mikro- és kisvállalkozások helyzetét könnyítenék. Ettől 16 milliárd forintot remél a kormány.

Az NGM szerint 2 milliárdot lehetne azzal spórolni, ha csökkentenék a kárfelelősség kockázatát. Ezen intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön ésszerűtlen esetekben a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez.

A munkaidő adminisztrációját rugalmassá tennék, ami az NGM fogalmazása szerint "irritációcsökkentő lépés". A tárca szerint a foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg - éves munkaidő keret mellett.
"Az intézkedés feleslegessé teszi a rendkívüli munkavégzés elrendelését és rugalmassá teszi a pihenőidő kiadását, csökkentve az adminisztrációs kötelezettség irritációs hatását" - áll a dokumentumban.

Módosítanák a munkaidő-beosztás szabályait, amivel 0,5 százalékos foglalkoztatás javulás, 50 ezer új, legális munkahely jöhetne létre. Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségeit, valamint a folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét bevezetését.

Emellett a képesítési követelmények csökkentése is szerepel az intézkedések között, ami az NGM szerint 1 százalékos foglalkoztatás javulást és 100 ezer új, legális munkahelyet jelenthet. Ez annyit jelentene, hogy számos munkakör esetében eltörölnék a "felesleges képesítési követelményeket" és így a szakképzetlen munkavállalóknak biztosítanának lehetőségeket, valamint a vállalkozóknak lehetősége lennek a "a munkakör olcsóbb betöltésére", mivel "a garantált bérminimumot csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetnie."

Várható hatások

Az intézkedések a tárca számításai szerint 1,25-1,30 százalékos többlet GDP-növekedést eredményeznek, növelik majd Magyarország és a magyar vállalkozások versenyképességét. Az egyszerűsítés, a kiszámíthatóság megteremtése energiákat szabadít fel a vállalkozásoknál, amelyet fejlesztésre, bővítésre fordíthatnak majd - fogalmaz a tárca.

Az adminisztrációs költségek csökkentése hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, mint potenciális telephely jobb megítélés alá essen, ami több működőtőke befektetést hozhat, javítva az ország gazdasági, pénzügyi megítélését - áll a dokumentumban.

A munkajogi szabályozás rugalmasabbá tételével az NGM várakozásai szerint a munkaerőpiaci kilátások javulnak: könnyebbé válik a foglalkoztatás, és nőhet a legális foglalkoztatás aránya.