Manapság a járványok korát éljük és a továbbiakban is erre kell készülni. Kisebb-nagyobb, lokális járványokat folyamatosan látunk. A fertőzőbetegségeknek a zöme normálisan az állatvilágban cirkulál, időnként átadódik a háztáji állatokra és átugrik akár az emberre is.

Jelenleg a humán fertőző betegségek közel 60 százaléka ilyen eredetű, az újra támadó betegségek közül 75 százaléka szintén állati eredetű, és sajnos ki kell mondani, hogy ezeknek a zoonózis (gerinces állatról emberre terjedő) fertőzéseknek a 80 százaléka potenciális biológiai fegyver -  mondta Jakab Ferenc egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, az MTA doktora az MTA Tudomány ünnepe alkalmából tartott rendezvénysorozaton.

A virológus a zoonótikus fertőzések, járványok gyors terjedését a globalizációval, az urbanizáció terjedésével, az utazásokkal magyarázta, megjegyezve, hogy ha a természet és az ember kapcsolata közötti kényes egyensúly megborul, pandémiához vezethet. Beszélt a koronavírus genetikai állományának vizsgálatáról, a fontosabb gyógyszer-  hatóanyag- és vakcinafejlesztésekről, tesztelésekről. Utóbbi kapcsán elmondta: mintegy 180 vakcinafejlesztési projekt fut szerte a világon, ezekből 6-8 jutott a fejlesztés utolsó szakaszába, s szerinte bízhatunk benne, hogy a közeljövőben lesz elérhető, hatékony vakcina, és ez a következő év elején hazánkba is megérkezhet.

Nincs ok aggodalomra a vakcinafejlesztés gyorsasága miatt

A korábbi SARS és MERS rokonvírusokkal kapcsolatban megszerzett ismeretek eredménye, hogy a fejlesztési folyamat nagyon fel tud gyorsulni - igyekezett eloszlatni a professzor azokat az aggodalmakat, amelyek a vakcina túl gyors megjelenését övezik.

Az oxfordi fejlesztésű vakcinát tartja befutónak, amely nagyon jó eredményeket hozott, az első oltás után 90-95 százalékos immunválaszt értek el vele. Mivel a koronavírus mutációs rátája nem olyan nagy, mint az influenzavírusoké, emiatt valószínűleg nem kell évente ismételni a beadását.

Ez még egy relatíve stabil vírus

A mutációkról elmondta azt is, hogy amíg az funkcionális változást nem okoz a vírus fertőzőképességében, fertőzési mechanizmusában, addig csak egy betűcsere a vírus genetikai állományában. A koronavírus még egy relatíve stabil vírus, amelynél még nem látnak olyan drasztikus változást, ami jelentősen befolyásolná a vakcinafejlesztési törekvéseket.

Ezektől a vakcináktól alapvetően nem kell félni, ezek fogják megállítani a világjárványt vagy drasztikusan csökkenteni az esetszámokat. Sajnos nagyon más esélyünk nincsen

- fogalmazott Jakab Ferenc.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, alapvetően vakcinapárti és beadatná magának a kínai vagy az orosz vakcinát, elsőként sátorozna le az oltóközpont előtt.

A koronavírus-fertőzés terápiáival kapcsolatban jelenleg a legkritikusabb pont a betegség stádiuma, nagyon fontos a megfelelő stádium felismerése és az annak megfelelő gyógyszeres beavatkozás kiválasztása.

Jakab szavai szerint ez a globális pandémia a főpróbája annak a globális összefogásnak, amit a világ kutatói kezdtek meg, a tanulsága pedig, hogy a globális összefogás ernyője alatt a megelőzésre kell koncentrálni, időben fel kell ismerni a pandémiás kórokozókat és még a pandémia kialakulása előtt kell lépni.

A koronavírus reprodukciós rátája jelenleg 2 - 2,5 körüli, ami azt jelenti, hogy fertőzött potenciálisan 2-2,5 másik embernek tudja átadni a vírust, ez most nemcsak itthon, hanem szerte a világon ennyi. Az a cél, hogy ezt a számot 1 alá szorítsuk, akkor tudjuk visszaszorítani a járványt

- mondta a kutató.