A végleges számok megegyeznek az előzetes adatokkal. A központi költségvetés 817,3 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 109,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 26,3 milliárd forintos szufficittel zártak. 2013 első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 559,4 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A tárca közleménye szerint a 269,4 milliárd forintos többlet elérésében fontos szerepet játszott, hogy a május elsejei munkaszüneti napok miatt a költségvetés a bér- és családi juttatásokat már április végén átutalta. Az adó- és adójellegű bevételek növekedésének is köszönhető igen jelentős költségvetési többlet tükrözi a gazdasági növekedés felfutását - állítja az NGM. A központi alrendszer I-V. havi hiánya 681,7 milliárd forint volt.
A központi költségvetés 817,3 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 109,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 26,3
milliárd forintos szufficittel zártak. A 2013. év első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 559,4 milliárd forint volt.
A két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolta a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai is - olvasható a közleményben.
Növelték a központi kiadásokat a tavalyi év azonos időszakát meghaladó helyi önkormányzati támogatások, valamint az adósságkonszolidáció keretében idén május végéig kifizetett 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatások is.
A május elsejei szünnapok miatt már áprilisban teljesített bér- és családi juttatások hatásán túl a májusi költségvetési egyenleget javította az Európai Bizottság által átutalt - a korábbi hónapok kiadásaihoz tartozó - uniós támogatások bevételi elszámolása.
A gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővítéséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek szintén javították a májusi költségvetési egyenleget, elsősorban az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és a kapcsolódó járulékok előirányzatain.
Az NGM közleménye felhívja a figyelmet, hogy a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél ugyanakkor nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka.
január-május | január-december | |
2001 | -112,7 | -454,9 |
2002 | -409,2 | -1616,2 |
2003 | -408,7 | -1054,3 |
2004 | -830,8 | -1284,1 |
2005 | -837,7 | -984,4 |
2006 | -981,0 | -2056,4 |
2007 | -753,0 | -1291,4 |
2008 | -424,8 | -910,6 |
2009 | -568,7 | -924,9 |
2010 | -736,2 | -869,8 |
2011 | -724,2 | -1734,4 |
2012 | -344,1 | -607,5 |
2013 | -559,4 | -881,3 |
2014 | -681,7 | -984,6 |
Forrás: PM, NGM |
Központi költségvetés
A központi költségvetés május végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 362 milliárd forinttal alakultak nagyobb összegben. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek - társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb összegű bevételei állnak.
A központi költségvetés május végi kiadásai mintegy 451 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, ez elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai - ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is -, az egyéb kiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2014. első öt hónapjában 494,6 milliárd forintot tettek ki, 5,6 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában, a kamatbevételek pedig 81,7
milliárd forintos szintet értek el, 31,8 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (412,9 milliárd forint) így összességében 37,4 milliárd forinttal lett
kevesebb az előző év azonos időszakához képest, mely jelentős részben a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható az NGM szerint.
Társadalombiztosítási alapok
A társadalombiztosítási alapok 2014. május végi 109,3 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 65,7 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 43,6
milliárd forintos többletéből tevődik össze. Tavaly május végén az alapok együttes többlete 121,4 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a nyugdíjkiadások (elsősorban az év eleji nyugdíjemelés miatt), valamint az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyító-megelőző ellátások.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok a január-májusi időszakban elért 26,3 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 7,2 milliárd forinttal, kiadásai 28 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadásai teljesültek nagyobb összegben az előző év azonos időszakához képest.