A sürgősségi betegellátás megszervezésére, fejlesztésére és finanszírozására tett intézkedések a háziorvosi ügyeletek korszerűsítésében, a központi ügyeletek kialakításában, a kórházak új rendszerű sürgősségi ellátó kapacitásának növekedésében eredményeztek változást, azonban komplex módon nem valósult meg a sürgősségi ellátás modernizálására a Szakmai Kollégium által javasolt akcióterv - állítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A szervezet megállapítja, hogy a finanszírozás az alapellátásban nem ösztönzi a sürgősségi esetek befejezett ellátását, sokszor költségtakarékosság miatt is tovább küldik a beteget. Szakmai konszenzus, szakmai alapelvek tisztázásának hiányában az egyes szakmák sürgősségi ellátása között nincs összhang, az ellátó struktúra mind a földrajzi eloszlását mind a szolgáltatás szakmai összetételét illetően heterogén.

A sürgősségi ellátás folyamata szabályozatlan, jellemzően több bemeneti kapun keresztül történik a betegfelvétel és az ellátás a kórházakban - szögezi le az ÁSZ. A korszerű információtechnológiai eszközök hiánya gátolja a sürgősségi ellátást nyújtó szolgáltatók közötti kommunikációt, a gyógyítás terén a digitális technológia alkalmazását, a diszpécserszolgálat biztonságos működését, valamint az adat- és információközlést. A sürgősségi ellátás minőségügyi követését biztosító indikátorrendszer nem került bevezetésre, hiánya a struktúra létrehozására szolgáló uniós támogatások hatékony felhasználásában is kockázatot jelent.

A sürgősségi szakorvosok száma nem biztosítja a mentőszolgálat és a kórházi sürgősségi osztályok szakemberigényét. A szakorvos- és ápolóképzésben a sürgősségi betegellátásra való szakosodás az ellátórendszer átalakításához, a szervezeti, tárgyi feltételekhez képest is lemaradásban van - állítja a Számvevőszék.

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett a Számvevőszék konkrét javaslatokat is tett a kormánynak: az ÁSZ szerint meg kellene határozni a sürgősségi ellátás hatékonyabb megszervezését szolgáló feladattervet; módosítani kellene az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását a háziorvosi ügyeleteknél a biztonságos és folyamatos betegellátást szolgáló szakmai követelmények és a befejezett ellátás ösztönzése, a kórházi sürgősségi ellátásban a hatékonyabb betegutak szervezése érdekében; intézkedésre lenne szükség az Új Magyarország Fejlesztési Terv sürgősségi ellátás fejlesztését szolgáló forrásai Akcióterv szerinti ütemben történő felhasználására.

Mindezen fölül az Állami Számvevőszék az egészségügyi miniszter számára is javaslatokat fogalmazott meg: további intézkedések kidolgozása a lakossági és betegtájékoztatók, oktatási programok indítására; a sürgősségi ellátás humánerőforrás helyzetének javítása érdekében szükséges feladatok meghatározása; gondoskodmi kellene a sürgősségi ellátás szakmai felügyeletének erősítését szolgáló feltételek kialakításáról, a minőségügyi követést biztosító indikátorok bevezetéséről, a rendszeres adatgyűjtésről és értékelésről; biztosítani kéne az ágazati jogszabályok sürgősségi ellátással kapcsolatos előírásai közötti összhangot.