Katasztrófába torkollhat az aratás

Eddig mintegy ezer hektárról takarították be a termést, de ha két-három napon belül nem javul az idő, és nem szárad annyit a talaj, hogy a kombájnok ne szántsák föl a táblákat, akkor komoly problémákkal kell szembenézniük a termelőknek, mivel előfordulhat, hogy lábon fog kicsírázni a termés.
Kiss Melinda, 2010. június 23. szerda, 11:45

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Ugyan a déli megyékben a korai árpák aratása már megkezdődött, de alig halad valamit, az eső és egyéb nehézségek miatt csak napi öt-tíz hektárnyit tudnak haladni a termelők - mondta a Napi érdeklődésére Vancsura József, a Gabonatermelők Szövetségének elnöke. Egyelőre a sörárpával sincsenek gondok, mivel még nem kezdődött meg a betakarítása, és a búza aratása is várhatóan csak július 10. után indulhat meg.

Az már biztos, az őszi kalászosoknál legkevesebb 30 százalékos terméshozam-csökkenésre kell számítani - mondta Vancsura. Szavai szerint már most is van olyan szakértő, aki 50 százalékos csökkenésről beszél, azonban szerinte ez inkább akkor lehet reális, ha az esős idő tovább folytatódik. Jelenleg már nincs az országban olyan szántóföldi kultúra, ami hasonlítana egy átlagos év megfelelő fejlettségi szintjéhez. Sok helyen ugyanis valóban vízben áll a termés, és számos helyen a két héttel ezelőtti kánikula gyakorlatilag megfőzte a növényeket. A búzánál egyébként is előfordulhatnak minőségi problémák és egyéb gombabetegségek, amelyek ellen a védekezés egyre többe kerül.

Mindeközben jelentősebb bevételre nem számíthatnak a termelők. Az elmúlt fél évben igen lanyha volt a búza és az árpa iránti kereslet, és az árak sem igen mozdultak el a betakarítás után kialakult szintekről. Persze az elmúlt egy hónapban már változott a kép, a folyamatosan romló terméskilátások hatására megjelentek a vásárlók is a piacon.

A fizikai piacon mindenképp jelentős mozgás volt, április óta szépen csendben töredékére esett a korábban említett egymillió tonnás ótermésű készlet. A legnagyobb vásárlók a bosnyák és román malmok voltak, átlagosan 28-30 ezer forintos tonnánkénti áron vették a minőségi étkezési búzát. Az intervenciós felajánlásokkal is probléma lehet majd, mivel sok felajánló nem teljesítette, inkább a készpénzes vevőnek értékesítette a terményét.

Az egyik legnagyobb problémának a finanszírozást tartják a szakértők. Mivel a megroppant közraktári rendszerben várhatóan idén is nagyon óvatosan és alacsonyabb finanszírozási arány mellett hiteleznek majd a bankok, valószínűleg továbbra is csak az egyébként is hitelképes, átláthatóan működő vállalkozások, termelők számíthatnak közraktári hitelre.

A hazai malmok is kényszerhelyzetben vannak, mivel többhavi készletezésre nincs pénzük, és egy igen éles piaci árverseny miatt egyre kisebb a mozgásterük, ezért lényegében a vagyon fölélése mellett kénytelenek hónapról hónapra folyamatosan vásárolni - mondta a Napinak Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének szakértője. Még a szakértők sem tudják, hogyan képesek a malmok 28-32 ezer forintos tonnánkénti búzaár mellett 45-50 forintos kilónkénti lisztátadási árak mellett túlélni. Ugyan a liszt fogyasztói ára is folyamatosan csökkent az elmúlt hónapokban, azonban még a 75 forint és afölötti árak sem feltétlen fedeznék a valós költségeket. A vélhetően csak a túlélésre játszó malmok egymás bedőlésétől remélik talpon maradásukat.

A jelenlegi bizonytalan és kiszámíthatatlan helyzetben az új termésű búza ára még teljesen képlékeny, egyik általunk megkérdezett szakértő sem vállalkozott becslésre. Makay annyit azért elmondott, hogy a világon jelenleg kínálati piacra számítanak az étkezési búza esetében, ez pedig nem kedvez a jelentősebb áremelési kísérleteknek, még ha a Magyarországon várható négymillió tonnás termésből a minőségi étkezési búzának lesz is ára. A magyarországi 25 százalékos és a környező országok közti alacsonyabb mértékű áfa miatt pedig akkora a feketegazdaság (beleértve az exportot is), hogy nincsenek megbízható adatok az esetleges ótermésű készletekről - tette hozzá.

HOZZÁSZÓLÁSOK