Az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság között meglehetősen nagy feszültség alakult ki az EurActive szerint, amelynek újabb eredménye az a jelentés, amely szerint az uniós forrásokat következetlenül és látszólag rendszertelenül használták fel a migrációs politika keretében.

A migrációs politika stratégia nélküli, ez az a politika, amely azokkal a prioritásokkal foglalkozik, amelyek az adott pillanatban annak tűnnek - mondta Daniéle Lamarqe, a számvevőszék előadója, aki szerint ez vezetett ahhoz a helyzethez, hogy most a menekültek visszafordításáról kell tárgyalnunk a vízumrendszer enyhítéséért cserébe, aminek nincs sok értelme.

Mindez azelőtt az EU-csúcs előtt hangzott el, amelynek fő témája a menekültválság kezelése és egy megállapodás kiharcolása Törökországgal. A számvevők által vizsgált két menekültügyi szabályozásból, a Földközi-tenger déli és a keleti szomszédos országokban a migrációra fordított külső kiadások vizsgálatából az szűrhető le, hogy az EU nem igazán ura a migrációs kérdések kezelésének úgy általában. A számvevők által vizsgált forrásokat két mechanizmus a "tematikus együttműködési program a migráció és menekültügy terén" és az "európai szomszédsági eszköz" (European Neighbourhood Instrument) keretében költötték el.

Ezen programok vizsgálata során a számvevők olyan szabálytalanságokat találtak, mint például a tisztázatlan célkitűzések és nem megfelelő projektellenőrzések. Ezek a projektek 742 millió eurót kaptak a 2014-ig terjedő öt évben, ám ezek csak egy részét képezik az EU migrációs erőfeszítéseinek, más forrásokat fejlesztési támogatási programokon keresztül fizettek ki, amelyek csak még nehezebbé tették a pénzek nyomon követhetőségét.

A számvevőszék 23  projektet vizsgált Algériában, Grúziában, Líbiában, Moldovában, Marokkóban és Ukrajnában. Ebből öt esetében egyáltalán nem volt kiértékelés, 18 esetében pedig csak részleges vagy pontatlan volt az értékelés. Többsége a biztonságra összpontosított, miközben ezeknek a programoknak ez nem feltétlenül a prioritása.

A számvevők szerint az a megközelítés általában tükrözi az EU hozzáállását a migrációhoz, hogy a források nagy részét a határellenőrzésre és a migrációs áram menedzselésére költötték. A kiadások látszólag véletlenszerű számvitele azt eredményezte, hogy a biztonsági kiadásokat gyakran teljesen más tételként tüntették fel. Erre példaként a számvevők megemlítik, hogy az ukrán határellenőrzéshez vásárolt 55 darab négykerék-meghajtású járműveket "igazgatási politika" soron könyvelték el.

Ez a látszólagos biztonsági rögeszme a harmadik országokkal szembeni rossz prioritásmenedzsmentnek tekinthető, ami a számvevők szerint aláássa az EU partnerségi programjainak hatékonyságát. Az EU biztonságos hajózást elősegítő Seahorse nevű projektjét például Líbia elfogadta, de Marokkó vagy Algéria nem, ami súlyosan korlátozza a program hasznosságát.

Súlyos kritikák

Az Európai Számvevőszék súlyos kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy az EU migrációs politikája nem teremti meg a kapcsolatot a migráció és a fejlesztés között.

A számvevők azt is kifogásolták, hogy sem a bizottság, sem a tagállamok nem hajlandóak számokat szolgáltatni a számvevőknek, főleg, ha őket érintő szabálytalan számviteli kiadásokról van szó. Természetesen nagyon fontos a számok kiértékelése, de az adatok, amelyeket a számvevők megkapnak évről-évre változatlanok, ami világosan mutatja, hogy erre nem fordítanak figyelmet - közölték a jelentésben.

Válaszolt a bizottság

A kemény kritikára válaszul az Európai Bizottság pontról pontra válaszolt egy 15 oldalas dokumentumban, amelyben természetesen teljesen más megközelítésre jutottak - írja az EurActive. Ebben az európai vezetők az egyre romló geopolitikai helyzet mögé bújtak több ország esetében, amely - mint írták - a migrációt egyre komplexebb problémává teszi. Az EurActive ugyanakkor megjegyzi, hogy a vizsgálatban érintett országok közül politikai destabilizáció csak Líbiát érintette a vizsgált időszakban, és ez mindössze egy programot, a SaharaMed programot érintette, főleg logisztikai okokból.

Emellett az uniós vezetők arra is hivatkoztak, hogy a helyzet is megváltozott a számvevőszéki vizsgálat által érintett időszak óta. Ez abban nyilvánult meg az EurActive szerint, hogy Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke vizsgálatokat indított annak feltárására, hogy miként lehet legjobban összekötni a fejlesztéseket a migrációval. Ez az EU-n kívüli migrációhoz kötődő tevékenység menedzselésének megreformálását tűzi ki célul.

Ez viszont meglehetősen érzékeny kérdésnek tűnik, az Európai Számvevőszék szerint ugyanis meglehetősen nehéz azonosítani, melyik szolgálat az EU migráció ügyekbeli fellépésének mely aspektusáért felel.