Ha az országgyűlés is megszavazza, jövőre már működhet az új, bővített kockázatközösségen alapuló, kétpilléres agrár-kárenyhítési rendszer - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. Ez továbbra is elsősorban az időjárási károk enyhítésére szolgál majd, az állatállományban esett károkra piaci biztosításokat ajánl a tárca.

A korábbiaktól eltérően nem adózási formától, hanem üzemmérettől (szántóföldi növénytermesztésnél 10, zöldségtermelésnél 5, míg ültetvényeknél 1 hektár az alsó határ) függően lesz kötelező az agrár-kárenyhítési rendszer tagjának lenni, míg a második, a piaci biztosító társaságok közreműködésével létrehozni tervezett pillérben való részvétel önkéntesen választható lesz a termelőknek. Az ennél kisebb területen gazdálkodók önként csatlakozhatnak a rendszerhez, azonban ez a korábbiaktól eltérően 3 éves elköteleződést jelent majd.

Kismértékben emeli a VM az alapdíjat - és a hozzá adódó állami támogatást - is, ezért a szántóföldi növénytermesztés esetén hektáronként ezer, szántóföldi zöldségtermesztés és ültetvények esetén 3 ezer forint lenne a termelői hozzájárulás. Így megduplázódik a jelenlegi teljes keret, elérve a 8-8,1 milliárd forintot. Ebből azonban csak azok kaphatnak teljes kárenyhítő juttatást, akik üzleti biztosítást is kötöttek, míg akik ilyennel nem rendelkeznek, csak a számított kiesett hozam 50 százalékért kaphatnak kárenyhítő juttatást. Cserébe bővül a kárenyhítési alap által térített káresemények köre. Igaz, 5 éven belül belvízkárra csak háromban lehet majd térítést kérni, ha pedig minden évben belvizes a terület, akkor a művelési ág váltást ajánlja a tárca.

A rendszerbe bevezetni tervezett második pillér lényegében két kockázati alapú csomagbiztosítást, illetve az azok díjaihoz adandó uniós és állami támogatást tartalmazza. A biztosítási díj támogatására 2,6-2,7 milliárd forintot szán a VM: ebből kétharmadot az uniós támogatás adna, míg 620 millió forintnyi nemzeti támogatást beterveznének a költségvetésbe folyó kiadások, jövedelemtámogatások soron. A második pillér egyik csomagja a 9 leggyakrabban vetett szántóföldi növényekre, illetve az alma és szőlőültetvényekre köthető majd - ehhez fix 65 százalékos díjtámogatás járna -, míg a másik csomag a többi hazánkban termelt kultúrára köthető. Ezeknél a támogatás mértékét a tárgyévi rendelkezésre álló források függvényében határozzák meg. A pontos részleteket, mivel a díjtámogatás brüsszeli jóváhagyást is igényel - ez informálisan már megvan, és hivatalosan is megjöhet, mire megszavazzák a törvényt -, várhatóan végrehajtási rendeletben szabályozza majd a tárca.

A kockázatközösséget a felvásárlókra és a földtulajdonosokra is kiterjesztenék. Előbbiek esetében az agrár-rendtartási törvény vis maior esetekre vonatkozó paragrafusait emeljük át a törvénybe, míg a tulajdonosok esetében a vis maior eset után a haszonbérlő kezdeményezheti majd a bérleti díj a kárral arányos mértékű csökkentését - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Czerván György. A törvénytervezet egyébként nem változtatna a kiesett hozamérték számítás jelenlegi szabályozásán.