Februárban is szufficites volt a költségvetés, amire eddig soha nem volt példa, így két hónap után az államháztartás egyenlege 14,8 milliárd forintos pluszt mutat - hozta nyilvánosságra a részletes adatokat a nemzetgazdasági tárca. A február igazi meglepetés, ugyanis január rendre többlettel zár, hisz ekkor folyik be az államkasszába a karácsonyi vásár áfája és az év végi bónuszok személyi jövedelemadója (szja) és tb-járuléka. Február ezzel szemben masszív, 300-400 milliárdos deficitet szokott mutatni. Idén azonban csak 77,4 milliárd forint volt a deficit a januári 92,2 milliárd forint után - így a kéthavi egyenleg többletben maradt.

A növekedési adóhiteltől nőnek a bevételek

A februári költségvetést azonban nem annyira a bevételi oldal mentett meg, hanem a kiadási. A főbb adóbevételek közül a társasági adó volt lényegesen magasabb februárban, az áfa és szja stagnált tavaly februárhoz képest. A társasági adóbevételek viszont nagyot nőttek: a tavalyi 54,5 milliárd forinttal szemben az első két hónapban már 95,8 milliárd forint folyt be, ami az éves 400,5 milliárdos terv 23,9 százaléka. Még látványosabb a növekedés, ha csak a februári számokat nézzük: tavaly februárban a cégek 23,8 milliárd forintnyi társasági adót, idén 88,89 milliárdot fizettek be - vagyis elvileg a gazdasági növekedés a négyszeresére gyorsult.

Az egyenlegjavulás oka azonban az, hogy egy-két nagy multi kihasználja a növekedési adóhitelt, amely már-már adóparadicsommá teszi Magyarországot. A NGM sok szót nem vesztegetett az okokra, valószínűleg a tavalyról áthozott társasági adóbefizetések dobták meg a számokat; a kormány tavaly vezette be a növekedési adóhitelt, amelynek lényege, hogy a tavaly be nem fizetett adót a következő két évben fizetik meg a cégek.

Sokat spóroltunk az uniós kiadásokon

A kiadási oldalon közel a felére, a tavalyi 154,7 milliárdról 82,7 milliárdra estek vissza az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások. Azonban a kamatbevételek is jelentősen visszaestek, így a nettó kamategyenleg mínusz 128,5 milliárd forintról mínusz 108 milliárdra változott - amit a kamatkiadások eltérő lefutásával magyaráz az NGM.

Százmilliárd forinttal csökkentek a költségvetés uniós támogatásokkal kapcsolatos kiadásai, ami nem meglepő, hisz tavaly decemberrel kifutott a 2007-2013 költségvetési ciklus utolsó pályázati határideje is - ezt követőeb ezekből már nem lehet pénzt osztani. Az uniós támogatások leállása csak februárban százmilliárddal javította a költségvetés egyenlegét.

Így reagált a kedvező adatra az NGM

A magyar államháztartás legkedvezőbb adata az idei első két havi mutató az elmúlt másfél évtizedet nézve - Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára az M1-en. A többlet magyarázata szerinte alapvetően a magyar reálgazdaság folyamataiban keresendő. Példaként hozta fel, hogy a KSH a múlt héten tette közzé, hogy tavaly 110 ezerrel nőtt az országban a foglalkoztatottak száma, ez év januárjában pedig 6,4 százalék volt a reálbér-növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ha a gazdaság jól teljesít, a gazdaság növekszik, a foglalkoztatottak száma emelkedik, és a reálbérek szintén nőnek, ez azt jelenti, hogy többen fizetnek adót a költségvetésbe, mert van munkájuk. Így az emberek többet tudnak vásárolni, és ezáltal a fogyasztási jellegű adókból is több folyik be a költségvetésbe - mondta. Így a költségvetés főbb bevételeinél, mint például az általános forgalmi adó (áfa) esetében, továbbá a foglalkoztatáshoz köthető adóknál, például a személyi jövedelemadónál (szja), járulékoknál, de a társaságok befizetéseinél is érdemben nagyobb bevételek keletkeztek - elemezte az NGM államtitkára.

Az idei év adatai és az NGM előrejelzése is azt mutatják, hogy 2016 jó bázis lehet a 2017-es költségvetés tervezéséhez - húzta alá az államtitkár. Hozzáfűzte: így, ha az állam bevételei a tervek szerint, vagy a felett alakulnak, akkor egy érdemi gazdasági növekedés segít a kitűzött gazdasági célok, például a nullás költségvetési egyenleg elérésében. Az államháztartás hiánya, és az államadósság az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, így várhatóan ez a tendencia 2017-ben és a későbbi években is folytatódik - írta az MTI.