A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A kellemetlen meglepetést jelentő márciusi 4,5 százalék után áprilisban tovább gyorsulhat az infláció: a Napi Gazdaság konszenzusa szerint a szerdán megjelenő KSH-számok 4,6 százalékos drágulásról szólnak. A pénzromlás üteme ugyan fokozódhatott, de könnyen lehet, hogy április volt a csúcs, innentől lassulásnak indul a fogyasztói árindex.

Kapcsolódó

Abban viszont nincs változás, hogy továbbra is két termékkör, az üzemanyagok és az élelmiszerek adják a felhajtóerőt. A hónap folyamán tovább drágult a benzin − a gázolaj ugyan nem −, ami miatt havi alapon biztosan pozitív lesz a részindex, ám tavaly ugyanekkor szintén emelkedtek az üzemanyagárak, ami miatt évesítve akár árcsökkenést is mutathat ez a termékcsoport − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Májusban trendforduló jöhet

Ennél összetettebb probléma az élelmiszerek áralakulása. Márciusban az okozta a kellemetlen meglepetést, hogy a maginfláció jócskán 2 százalék fölé gyorsult, amelyben komoly szerepet játszott a nyers élelmiszerek drágulásának begyűrűzése a feldolgozott termékek közé. A márciusi adat bizonyította a feldolgozott élelmiszerek drágulását, a hónap folyamán pedig egyre több hír volt arról, hogy árat emelnének a pékek, hentesek is. Kérdés, hogy megtörtént-e ez áprilisban és milyen mértékben jelenik meg a fogyasztói árindexben. Ezek alapján könnyen lehet, hogy az élelmiszerek rekordmértékben drágulhattak a múlt hónapban, májusban viszont trendforduló jöhet: a magyar fogyasztói árindex pályája elérte a csúcsát áprilisban − véli a lapunk által megkérdezett elemzők többsége. Egyrészt idén feltehetően elmaradnak a tavaszi fagyok, ami miatt jobb lehet év/év alapon a termés, másrészt a magas bázis is segít. A nyersanyagpiacokon − ezen belül is főleg a Brent olaj piacán − tapasztalt jelentős korrekció is segíthet az árak tompításában − véli a Takarékbank szakértője.

Mi lesz az alapkamattal?

Monetáris politikai szempontból hangsúlyosabb lehet a tartás - vélik az inflációs várakozások alapján az elemzők. Jelenleg úgy tűnik, továbbra sem jelentkezik itthonról inflációs nyomás, ami miatt a várhatóan gyenge fogyasztói árindex nyomán nem változik meg az MNB véleménye. Ám a korábban várt pályánál hosszabb lehet a lefutás, ezért az elmúlt hetek-hónapok során felmerült kamatvágási esélylatolgatások háttérbe szorulhatnak.

Barcza György, a K&H elemzője szerint is elérte csúcsát az infláció pályája, ám az élelmiszerek drágulásának még nincs vége. A feldolgozott termékek árának megugrása mögött jórészt egyszeri tényezők − például a cukor − álltak, azonban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása folytatódhat. Márpedig a feldolgozott termékek dinamikája jellemzően hat hónappal lemaradva követi a nyers élelmiszerekét. Így az általában "mínuszos" nyári hónapok a pékáruknál, húsoknál drágulást hozhatnak.

Az árharcban komoly szerep hárul a forintra

A múlt hónap erősödése nélkül nem 390, hanem 410-420 forintba kerülne a benzin literje. Az importból származó tartós fogyasztási cikkeknél és jó néhány piaci szolgáltatás árazásánál is tompító hatással van a 270 forint alatti euró, bár az erős forint teljes hatására még 1-2 hónapot várni kell. Könnyen lehet azonban, hogy az erős forint ártompító hatását ellensúlyozza a magasabb eurózónás infláció − véli a K&H szakértője.

 

 

Korántsem ilyen optimista Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő közgazdásza, aki szerint csak az év végén, öt százalékon tetőzik az infláció. A termelői árindex 40 százalék feletti élelmiszer-drágulást mutat, és ismerve a fogyasztói árakkal való együtt mozgását, három százalék fölé is gyorsulhat a maginfláció − erről a monetáris tanács tagjai is megemlékeztek a legutóbbi jegyzőkönyv tanúsága szerint −, ezért idén 10 százalékos élelmiszerár-drágulás sem zárható ki. Ezen túl bizonytalanságot okoz a bérkommandó, a hatósági árak befagyasztása, valamint a cigaretta júliusi jövedékiadó-emelése is, amit a konvergenciaprogram említ. Összességében azonban 2012 végére 3-3,5 százalék körülre lassulhat a drágulás üteme. Ha folytatódik az adójóváírás kivezetése, az visszafogja az alacsonyabb jövedelműeknél a fogyasztást, így végső soron alacsonyabb árnyomással járhat − véli a szakértő.

Az optimistább álláspontot képviselő elemzők szerint a nyár folyamán 4 százalék köré lassulhat az infláció, az év végére pedig 3,5 százalék körül járhat. Az inflációs cél elérése szempontjából sem egyöntetű a szakértők véleménye: egyes vélemények szerint már jövő tavasszal teljesülhet a három százalék, míg mások szerint inkább csak 2012 végére valósulhat meg.