Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
Rekorddal kezdte az évet a költségvetés, az államháztartás (áht) többlete ugyanis 123,4 milliárd forint volt januárban, ami minden bizonnyal rekord.
A január amúgy rendre szufficitesnek kellene lennie, hisz ekkor fizetik be a cégek a decemberi áfát, az szja- valamint tb-bevételeket - ezeket pedig megdobja, hogy az év utolsó hónapja a karácsonyi vásárlásról és a jutalmakról szól. Ennek ellenére a januári szufficitet több évben is sikerült elszúrni. Így nem meglepő, hogy egyaránt emelkedtek 2016 januárjához képest a költségvetés szja-bevételei (173,5 milliárdról, 175,9 milliárdra) és áfabevételei (244,9 milliárdról 252,0 milliárdra) - ám ezek a pár milliárdos többletek nem magyarázzák a váratlan januári fordulatot.
Ebből is sejthető, hogy az idei első hónapban is elmaradt a költségvetési csoda - ugyanis a nagy bevételnövekedés nem az adóbevételek tartós megugrásának, hanem a tavalyról áthúzódó, az állami termőföld-árverésekből befolyó egyszeri bevételek lekönyvelésével magyarázható: míg 2016 januárjában alig 2,56 milliárd forint bevétel keletkezett "az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések" soron, az idén ez 72,7 milliárd forint volt. Az NGM mostani részletes tájékoztatójából kiderül: a 72,7 milliárdból 68,9 milliárd volt a "földbevétel".
Márciusban tisztább lesz a kép
A tb-járulékok még nőttek a hónapban, hisz januárban még a decemberi szabályok alapján fizették a cégek a járulékokat, így februárban kaphatunk először képet arról, hogy 2017 elejétől élő ötszázalékos járulékcsökkentés (szociális hozzájárulási adó) hogyan érinti a költségvetést.
Az államháztartás bevételei 1434,8 milliárd forintra rúgtak januárban, míg a kiadások 1311,4 milliárdra, így jött össze a 123,4 milliárdos többlet.
A kiadások egy év alatt 134,3 milliárd forinttal emelkedtek: a tavalyi 11,8 milliárddal szemben az idén 29,3 milliárdot fizettek ki "egyedi és normatív támogatásokra. A pénzt a közösségi közlekedés vitte el - idén időben elkészültek a szerződések, így kifizették a teljes összeget - valamint Eximbank Zrt.-nek fizették ki a tavalyi kamatkiegyenlítési támogatást. Csökkentek viszont a család- és szociálpolitikai kiadások, a tavalyi 60 milliárdról 56,8 milliárdra; leginkább a korhatár alatti nyugdíjakon spórolt az állam.
2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | |
Január | 31,3 | -122,8 | 107,3 | -2,5 | -75,4 | -53,8 | 92,2 | 123,4 |
December | -869,8 | -1734,4 | -598,6 | -929,2 | -825,7 | -1218 | -761,1 | - |
Nőttek viszont a költségvetési szervek kiadásai (468,7 milliárdról, 553,6 milliárdra), de az államháztartás kamatkiadásai is magasabbak lettek a tavalyinál - most 45,4 milliárdot költött el az adósságkezelő, ez 9 milliárddal magasabb a tavalyinál. Látványosan nőttek az Egészségbiztosítási alap kiadásai is: a a tavalyi 158,9 milliárdnál 20 milliárddal többet költöttek idén.
Az NGM hallgat a büdzsé módosításról
A gazdasági tárca szerint a kitűzött 2017 végi 1166,4 milliárdos hiánycél gond nélkül teljesíthető, ami nem meglepő, hisz tavaly 848,3 milliárd forintos hiánnyal gazdálkodott az állam. Ugyanakkor az érvényes költségvetés nem tartalmazza a januáritól élő járulék- és áfa-csökkentés bevételvisszafogó hatásait, de ugyanúgy nincsenek átvezetve rajta a minimálbér bevételnövelő tételei sem.
Márpedig az átlátható gazdálkodás jegyében indokolt lenne a 2017-es költségvetés módosítása. Tavaly ezt még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2017. márciusra ígérte, ám az utóbbi hetekben az ezt firtató kérdéseinkre nem reagál a szaktárca és hivatalosan nincs is napirenden. Ezzel szemben hamarosan elkezdődik a 2018-as költségvetés tervezése, amelynek elfogadást júniusra ígérik.
Borisz1106, 2017.02.23 14:24
Nyilván benne volt a nyugdíjasoknak adott Erszébet-utalvány is és előrehozott működési kifizetések, esetleg intézményi konszolidációk is, de a java előre kifizetett, megelőlegezett UNIÓS pályázati forrás volt.
Majd idén év végén kiderül. Ha eszük van nem osztogatásra használják az elraktározott pénzt. Választásokat úgyis lehet nyerni ha év végén pluszos költségvetést tud fölmutatni a kormány, ahelyett, hogy pl. több tízezer Ft-tal kitömi a nyugdíjasokat!