A kormány döntött a tömeges bevándorlás által okozott válsághelyzet kihirdetéséről, Csongrád és Bács-Kiskun megyékre - jelentette be Kovács Zoltán szóvivő. Ez 12:30-13:00 órakor életbe is léphet - tette hozzá. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a válsághelyzet addig marad érvényben, amíg szükség van rá.

Közben kedd déltől életbe is lépett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet, a dokumentum megjelent a Magyar Közlönyben. A rendelkezés Bács-Kiskun és Csongrád megyére érvényes, legfeljebb március 15-éig. A rendelet az idegenrendészetért és menekültügyért is felelős belügyminiszter feladatául szabja, hogy haladéktalanul gondoskodjon a rendelet és a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezések tartalmáról való tájékoztatásról.

A tájékoztatást a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint - lehetőség szerint - a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap közreműködésével, a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenni.

Az országos rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője a válsághelyzet elrendelését követően legalább 15 naponként közösen tájékoztatja az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról - rendelkezett a kormány.

Ekkor rendelhető el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére a kedden hatályba lépett törvénymódosítás adott lehetőséget. A szabályozás szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező menedékjogi elismerést kérők száma egy hónapban átlagosan a napi 500 embert vagy két egymás utáni héten átlagosan a napi 750 embert vagy egy hét alatt átlagosan a napi 800 embert meghaladja.

Akkor is elrendelhető tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, ha tranzitzónákban tartózkodók száma meghaladja egy hónap alatt átlagosan napi 1000 embert, két egymás utáni héten átlagosan a napi 1500 embert vagy egy hét alatt átlagosan a napi 1600 embert.

Mindezek mellett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet akkor is elrendelhető, ha bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.

Ezeket a feltételeket az országos rendőr-főkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének kell figyelemmel kísérnie, s jelezniük kell azok fennállását, illetve megszűnését.  A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről a kormány dönt, az erről szóló rendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, de amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, az intézkedés meghosszabbítható.

A nemzetközi és magyar jogot be fogják tartani

Kovács Zoltán lényegében egy olyan tranzitzónás rendszert jelentett be, ahonnan, ha a menedékkérő kérelmét elutasítják, csak Szerbia felé lehet visszaút. A szóvivő emellett többször hangsúlyozta, hogy Magyarország a nemzetközi és magyar jogszabályoknak megfelelően jár el, a schengeni szabályokat Magyarország a legszigorúbban és a legkövetkezetesebben fogja alkalmazni. Mindenki elemi érdeke, hogy ezek az emberek törvényes keretek között lépjenek be az EU-ba.

Bakondi György, miniszterelnöki főtanácsadó hozzátette: jelenleg csak Röszke 2-nél és Tompánál lehet legálisan belépni az ország területére. Itt működnek már a hivatalos belépőpontok. A tranzitzóna az a terület lesz, ahol elbírálják a menedékkérők kérelmeit. Pozitív elbírálás esetén ujjlenyomat, arcképes felvétel és adatrögzítés után innen szállítják tovább a menedékkérőket menekültügyi hatósághoz, illetve a befogadóállomásokra, ahol addig tartózkodnak, míg a menedékkérelem hivatalos eljárását lefolytatják. Maga a menedékkérelem benyújtása pár perctől akár órákig is eltarthat, hiszen minden eset más - mondta Kovács. Eddig 20 menekült kérelmének elbírálása van folyamatban. A tranzitzónák 6.00-22.00 óra között lesznek nyitva Kovács tájékoztatása szerint.

A tranzitban tartózkodók ellátásáról a magyar állam gondoskodik. Amennyiben a menedékkérők ügyében 24 órán belül nem születik döntés a tranzitban kialakított szálláshelyekre kerülnek. A kérelmüket legkésőbb nyolc napon belül elbírálják a hatóságok, az érintettek két napon belül bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. Elutasító döntés esetén a menekültet visszaküldik Szerbiába, ez azonban nem tekinthető kitoloncolásnak, miután a kérelmező a tranzitban jogilag nem lépett magyar területre - mondta Bakondi. A migráns a tranzitban nincs őrizetben, azt bármikor elhagyhatja.

A kísérő nélkül érkező kiskorúak gyermek és ifjúsági szakintézménybe kerülnek. A különleges ellátást igénylő személyeket - időseket, betegeket, kisgyermekes családokat - befogadó állomásokra szállítják, ügyükben a korábban megszokott eljárásban döntenek.

Kovács elmondása szerint a civil segítőket és a nemzetközi szervezetek (például ENSZ) képviselőit beengedik a tranzitzónába, ugyanakkor arról beszélt, hogy azok a karitatív szervezetek, amelyekkel a kormány megállapodott - Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Ökomenikus Szeretetszolgálat - fogják segíteni a tranzitzónába került menedékkérőkkel. Ezeknek a szervezeteknek összesen 66 millió forintos támogatást juttat a kormány.

A szerbekken nem egyeztettek

A 444.hu helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a magyar állam a hivatalos határátkelőtől nyugatra alakította ki a "tranzitzóna" névre hallgató konténervárost. Itt a kerítést 200 méter hosszan konténersor helyettesíti, amelyen egyetlen egy ajtón keresztül fogadják a menekülteket. 15 perceként körülbelül 2 embert engednek be a magyar hatóságok. Nem világos, hogy bent mi történik a menekültekkel, a helyszínen tartózkodó tudósítójuk azt feltételezi, hogy valószínűleg ételt és talán szállást is kapnak ott. A többieknek kint kell várniuk, árnyék itt sincs, viszont legalább a magyarok kitettek néhány vízcsapot.Az Index.hu eközben arról írt, hogy a határ horgosi oldalán felbukkanó szerb munkaügyi és szociális miniszter, Aleksandar Vulin azt mondta: a magyar kormány egyáltalán nem egyeztetett a velük, nem tudták, hogy ekkora menekülttömeg reked a két határszakasz között.
Sajtóinformációk szerint Szerbia közölte, hogy a Magyarországról visszaküldött emberekkel nem fog foglalkozni. Erre Kovács azt mondta: Szerbiának is ki kell vennie a részét a migránshullám kezeléséből. Ehhez Bakondi azt tette hozzá, hogy miután Magyarország Szerbiát biztonságos harmadik országnak minősítette, ezért Szerbia nem teheti meg, hogy nem gondoskodik ezekről az emberekről.

Később újságírói kérdésre válaszként elhangzott: a tranzitzóna jogilag nem Magyarország területe, tehát csak az léphet be legálisan Magyarországra, aki átjut a tranzitzónán.

Az Európai Bizottság vizsgálja a magyar törvényt

Az Európai Bizottság szóvivője arról tájékoztatta a sajtót, hogy a kedden életbe lépett törvénymódosításokat már elemzik Brüsszelben - írja az Eurológus. Az EU végrehajtó-ellenőrző testülete felvilágosítást kért a magyar hatóságoktól a törvény tartalmával kapcsolatban, és arról is, hogy hogyan fogják azt végrehajtani. Véleményt nem fogalmaznak meg addig, amíg le nem folytatták a párbeszédet a magyar hatóságokkal.

A belügyi-bevándorlásügyi biztos Dimitrisz Avramopulosz csütörtökön Budapestre utazik, hogy személyesen tárgyaljon a magyar kormánnyal.