Idén láthatóan folytatódik a magyar költségvetési politika vesszőfutása, annak ellenére, hogy a 2012-es hiányt végül is hozta az NGM. Az idei évből még egy hónap sem telt el, ám a kockázatok közül számos már realizálódott: ilyen az elektronikus útdíj bevezetésének késése, a makrogazdasági kockázatok közül az infláció túltervezése és az euró árfolyama körüli bizonytalanságok. A 2013-as költségvetést 299 forintos euróárfolyammal, illetve 220 forintos dollárárfolyammal tervezték − éves átlagban eddig a tervezetthez közel alakult az árfolyam. Az inflációt viszont a rezsicsökkentés miatt alultervezte a kormány, hiszen a fogyasztási adóbevételeket 5,2 százalékos inflációval tervezték, a rezsicsökkentés után azonban már csak 3,5 százalékos inflációt vár 2013-ban az MNB. A rezsicsökkentés miatti áfakiesést a kormány 30 milliárd forintra becsli.

Az elektronikus útdíjtender ügye mára már közismert: a 2013-as költségvetés ezen a címen 42 milliárd forintos kiadással és 75 milliárd forintos bevétellel számol. A pénzügyileg legrosszabb forgatókönyv a pénz kifizetése és a bevétel elmaradása lenne, így az ügylet nettó költségvetési hatása akár 117 milliárd forint is lehet. A kormány láthatóan eltökélt az útdíjtender idei elindításában, függetlenül attól, hogy ez ma már jogszerűen kivitelezhetetlen − így erőltetése a következő években még pereket eredményezhet.

Orbán Viktor miniszterelnök mai sajtótájékoztatóján megnyugtatta a költségvetésért aggódókat, miszerint eddig minden általa beterjesztett költségvetés végre is lett hajtva. Így kár aggódni az útdíjtender 75 milliárdja vagy a pénztárgépek 95 milliárdja miatt - ezen bevételek biztostottak - tette hozzá a miniszterelnök.

A költségvetés tavaly mintegy 40 milliárd forint bevételre tett szert a mobilfrekvenciák értékesítéséből. A nagy nyertes az állami mobilszolgáltató lett volna, ám végül is a médiahatóság megsemmisítette a frekvenciahatóság döntését, így a nem állami szereplők által befizetett díjakat vissza kell fizetni. Ugyanakkor a 2013-as büdzsé bevételi oldalon újra számol ezekkel a bevételekkel, vagyis kockázatot jelent a 40 milliárd forintos nem tervezett kiadás, illetve az újbóli értékesítés elmaradása is.

Kép: Napi grafikonok

Az idei költségvetés példátlan mértékű, 400 milliárd forintos stabilitási tartalékát − vagyis az Országvédelmi Alapot − mint kockázatkezelő forrást el lehet felejteni − legalábbis egyértelműen utal erre a Költségvetési Tanács abban a decemberi elemzésében, amelyben a kész 2013-as költségvetést vette górcső alá. A tanács szerint ugyanis a bevételi kockázatok miatt csakis ezen tartalék azonnali zárolásával teljesíthető a három százalék alatti hiánycél.

Ennek ellenére már elhangzottak olyan kormányzati ígéretek, amelyek szerint a kabinet arra számít, hogy a tartalékból már osztogatni is lehet: ilyen a felsőoktatásnak ígért 30 milliárdos plusztámogatás, vagy az a múlt heti nyilatkozat Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől, mely szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy szeptemberben sor kerülhet a pedagógusbérek emelésére. Ha ez bekövetkezne, úgy az éves szinten 80, szeptemberi bevezetéssel 20 milliárd forintos nem tervezett kiadást jelent.

A felsőoktatás és a minimálbér-emelés támogatására fedezetet nyújthat a költségvetés százmilliárd forintos általános tartaléka − ugyanis ezt a keretet is jócskán túltervezte a kormány, ugyanakkor az általános tartalék sem fosztogatható a végtelenségig.

A 2013-as költségvetést ezen felül is számos kockázat terheli: ilyen az Orbán-kormány által 2010-ben kivetett telekomadó, pontosabban annak pere, amely ügyben idén minden bizonnyal kimondja az Európai Bíróság, hogy az uniós alapszerződéssel ellentétes. Ugyanis a távközlési szektort az EU-tagországokban csak akkor lehet különadóval sújtani, ha az ebből befolyó bevételeket a szektor fejlesztésére fordítják − ami Magyarország esetében nem valósult meg. Így az e címen beszedett 180-200 milliárd forint − az ítélettől függő mértékben és lépésekben − kiadásként jelentkezik az idén. Hasonló nagyságrendű − 150 milliárdos − kockázatot lát a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest a közoktatási rendszer átalakításában. Ugyanis az államosított iskolákat kezelő Klebelsberg Intézményfenntartó csak 395 milliárd forint kiadással számol az önkormányzatok tavalyi 614,6 milliárd forintjával szemben, az ebből számolható nettó − adóbevételek nélkül − számított kockázat 150 milliárd forintra rúg − miközben ilyen mértékű kiadáscsökkentésekre nem készül az állami intézményfenntartó.

Mint jól látható, a számszerűsíthető kockázatok messze meghaladják a tartalékokat, vagyis a legrosszabb forgatókönyv beteljesülése esetén a kormány lépéskényszerbe kerül az unió túlzottdeficit-eljárása miatt. Nagy valószínűséggel Brüsszel nem engedi el a magyar kormányt a pórázról az idén júniusban esedékes felülvizsgálat során, ugyanis, mint látható, az idei hiánycél teljesítését komoly kockázatok terhelik, nem beszélve a 2014-es választási évről. Ha más nem, akkor az a kormány által nem cáfolt sajtóhír elgondolkodtathatja a brüsszeli illetékeseket, miszerint a kormány 2013-ban nyugdíjkorrekciót tervez.

Kockázatok a 2013-as büdzsében (milliárd forint)
Már bekövetkezett kockázatok
Elektronikus útdíj bevezetésének elmaradása75
Rezsicsökkentés miatt kieső áfa30
Felsőoktatás többlettámogatása30
Mobilfrekvenciák visszafizetése40
Nagy valószínűségű kockázatok
Online-pénztárgép-program95
Oktatási kiadások csökkentése150
Telekomadóper180-200
Alacsony kockázatú tételek
Távhőszolgáltatók támogatása52 (10)
Pedagógus-béremelés20
Nyugdíjkorrekció0−200
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés