Kikkel áll szóba a magyar kormány?

Az Audi-ügy kapcsán sokakban felvetődik a kérdés, hogy mekkora súllyal kell rendelkeznie a nemzetgazdaságban egy cégnek ahhoz, hogy el tudja érni a jogszabályok – számára kedvezőbb – megváltoztatását.
NAPI, 2006. november 13. hétfő, 09:30
Fotó:

A NAPI Gazdaság cikke

Nyilvánvaló, hogy sokat nyom a latban, hány embert foglalkoztat a vállalat, mekkora a beszállítói köre (vagyis közvetve még hány embernek, illetve vállalkozásnak ad munkát), illetve mennyi adóval járul hozzá a közteherviseléshez. Ezek az elsődleges szempontok, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az adott cég (főleg ha nemzetközileg ismert és elismert vállalatról van szó) jelenléte növeli a gyártásnak otthont adó ország rangját a külvilágban:

más befektetőnek jó referencia lehet például egy Audihoz hasonló cég működése Magyarországon.

A kormány tehát ezt is mérlegelte, amikor tárgyalóasztalhoz ült a további fejlesztések elmaradásával fenyegetőző Audi vezetőivel. Ha figyelembe vesszük a kulcsfontosságú kritériumokat, azt tapasztaljuk, hogy míg a foglalkoztatottak és a beszállítói kör tekintetében valóban a rangján kezelték az Audit, a befizetett adó okán nem verhetné joggal az asztalt az autóipari társaság. Maguk kifogásolták ugyanis a szolidaritási adó kapcsán, hogy a jogszabály nem veszi figyelembe a cégnek 2011-ig beígért adómentességet. Ez nem jelenti azt, hogy egy fillért sem fizetnek az államkasszába, hiszen a foglalkoztatottak utáni járulékok, illetve a munkavállalóktól levont személyi jövedelemadó is bevételt hoz, de például társasági adót nem fizetnek. Ez azonban nem egyedi történet, hisz szinte valamennyi multicég megkérte ezt az árat a kormánytól, cserébe az állásteremtésért.

Nézzük, mi is indokolhatta az Audi esetében a "kivételes" bánásmódot (mi ezt annak tekintjük, még ha a kormány tagadja is, hogy az Audinak köze lenne az adóalap-módosításhoz). A győri cég a térség legnagyobb foglalkoztatója, alkalmazottainak száma meghaladja az 5200-at, közvetetten pedig további 7200 embernek biztosítanak munkát.
Mindezek mellett jelentős szerepet vállalnak a magyarországi közép- és felsőoktatási képzésben is. Van azonban még egy fontos ok, amiért hasznos a multik kegyeit keresni. Jól jön például a teljesítményük, ha el kell kendőzni a hiányt hiányra halmozó állami gazdálkodás bajait. A magas hozzáadott értékkel bíró multik ugyanis meghatározó szerepet játszanak a bruttó hazai termék alakulásában, amit viszonyítási alapként vesznek figyelembe az államháztartás és az államadósság statisztikai alapú meghatározásakor. Ennek gyakorlati haszna is van, hiszen az áht/GDP és az adósság/GDP mutatókon múlik például, hogy mikor lehet bevezetni az eurót Magyarországon, illetve a kohéziós alapokhoz való hozzáférést is ezen mutatók alapján engedélyezi vagy tilthatja meg az Európai Unió.

Ha vizsgálatunkat kiterjesztjük a teljes magyar autóiparra, azt látjuk, hogy komoly beszállítói kört mozgatnak meg. A Magyar Suzuki Zrt.-nek például 65-70 magyar vállalat szállít közvetlenül alkatrészeket (az összesen 370 cégből) - köztük megtalálhatóak a kkv-k és nagyvállalatok egyaránt. A cég alkalmazottainak száma eléri a 4300-at; a beszállítókkal együtt pedig további mintegy tízezer embernek biztosítanak munkát.

Jelenleg egyébként Magyarországon 350 járműalkatrész-gyártással foglalkozó cég található, számuk az elmúlt néhány évben egészen minimálisan, de emelkedett - mondta lapunknak Bogdanovits László, a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének főtitkára. Széles a paletta: vannak köztük motorgyártók, sebességváltók és karosszériaelemek gyártói. Többségük magyar tulajdonú, de megtalálhatóak német, angol, amerikai, osztrák, svéd vagy japán befektetők is. Az e körben foglalkoztatottak száma 97 ezer, a cégek árbevétele 2650 milliárd forint körüli, az exporthányaduk pedig 92 százalékos. Az alkatrészek közül - az Audinak, az Opelnek és a Rábának köszönhetően - motorból készül a legtöbb. Nemcsak európai, hanem világviszonylatban is jelentős motorgyártónak számít Magyarország - hangsúlyozta Bogdanovits.

HOZZÁSZÓLÁSOK