Az adatvédelmi biztos szerint aggályos a jó adósokról is adatokat tároló nyilvántartások pénzügyi vállalkozások általi kiépítése. Ezen rendszerek látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulásán alapulnak, ezt azonban kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya; így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, a banki szféra szereplői által, állami kontroll nélkül – véli Jóri András. A központi hitelinformációs rendszer (KHR) jelenleg is működik Magyarországon, magánszemélyek esetében azonban csak az úgynevezett rossz adósokról, azaz a hiteltörlesztéssel elmaradó, vagy nem törlesztő adósok adatait tartalmazza. A közelmúltban azonban megkezdődtek az előkészületei több teljes körű és üzleti alapon működő hitelinformációs rendszer kiépítésének. A többszázezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése, működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén – hangsúlyozta a biztos. Jóri András szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és az e rendszeren kívüli hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését megtiltja. A biztos szerint – amennyiben az adatbázis kiépítésében közérdek kimutatható – az ilyen adatok kezelésének feltételei az állami kontroll alatt működő adatbázisban a törvényalkotó által megfelelő garanciák mellett szabályozható. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a biztos kezdeményezte a központi hitelinformációs rendszer szabályozására vonatkozó rendelkezések módosítását.