Kivonulnak a törökök Magyarországról

Egyre több török cég hagyja el Magyarországot, mert a forint leértékelődése miatt csökkent a profitjuk - írja a Világgazdaság a hétfői számában.
MTI-Eco, 2012. január 9. hétfő, 08:08
Fotó: Napi.hu

A lap a török Hürriyet című újság cikkét ismerteti, amelyben Osman Sabhazt, a török-magyar üzleti szövetség vezetője kifejtette, hogy több mint ezer török cég működik Magyarországon és most azon gondolkodnak, hogy hazamennek vagy Németországba és Nagy-Britanniába költöznek a fenti ok miatt.

A török újságban a török-szlovák üzleti tanács vezetője, Akay Gökce is megerősítette: a törököket aggasztja a jelenlegi magyar helyzet, a politikai nehézségek miatt elapadtak az országba irányuló külföldi befektetések, beleértve a törökök beruházásait.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

RealMan, 2012.01.09 11:34

* Károlyi Gyula gróf miniszterelnök az államháztartás egyensúlyának megteremtésére törekedett. Adót emelt, közalkalmazottakat bocsátott el, csökkentette a nyugdíjakat, a közalkalmazottak fizetését (híres volt arról, hogy ő maga is gyalog járt a munkahelyére, a Parlamentbe minden alkalommal). Ezzel az inflációt már ő kordában tudta tartani, 1931 végére.
* A társadalmi feszültségek (Fürst Sándor, Sallai Imre kommunista vezetők, biatorbágyi merénylet) megfékezésére bevezették a statáriumot 1931. szeptemberében (Károlyi gróf).
* 1931-ben a kormány minden külföldi kifizetést megtiltott (transzfermoratórium).
* Az egész ipar termelése 24%-kal csökkent, a termékek iránt a fizetőképesség hatalmasat csökkent. A haza könnyűipar azonban valamennyire megúszta, mert az importkiesés mértéke többé-kevésbé megfelelt a belső fogyasztás visszaesésének.
* A hitelrendszer összeomlása 1931 után érte el a Magyar Királyságot is. Az állam és a magánosok külfölddel szembeni tartozásának a törlesztését - meglehetősen sikeresen - a Magyar Nemzeti Bank központilag intézte. A nemzeti jövedelem kb. 12% körül csökkent a válság előtt évekének (ki hogyan számolja). Összehasonlításul Kelet-Európa más országaiban; Csehszlovákia 15%, Jugoszlávia 14%, Románia 11%, Lengyelország 5%.
* Általánosságban a válság a parasztok, munkások, kistisztviselők, kisiparosok,értelmiségieket érintette, akiknek az életszínvonala nagyot romlott 2-3 év alatt (1930-33). A nagybirtokosok, a középréteg felső csoportjai meg tudták őrizni a korábbi életszínvonalukat egészen a válság végéig.
* A kormányzat a mezőgazdaság piac-, és ár gondjainak rendezése mellett a hitel-, és kölcsönproblémák megoldására koncentrált - helyesen, hogy a válságból hamar sikerüljön kilábalni. 1932-ben törölték a Magyar Királyság felé az összes jóvátételi összeget. A MNB fent említett devizaügyleteinek, a külföldi valuták nagyarányú értékcsökkenéseinek köszönhetően az ország kamatfizetési-, és adósságállománya nagyon jelentősen csökkent 3-4 év alatt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2012.01.09 11:15

Pontosan az történik ami 29-33-ban ill. utána Magyarországon, hajszálpontosan ugyanaz. Elő a könyvekkel és megnézni mi erre a gyógyszer...akkor is volt diktátora Magyarországnak
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

thony, 2012.01.09 11:01

...remélem Dalbir még marad:-)))...vagy ő indiai?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2012.01.09 09:39

@elmufioka:
Igaz, bocs...
Azért a hitetlenek se higgyék, hogy megúszhatják!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2012.01.09 09:18

Kár, a Deáknál nagyon jó volt a kebab múltkor...

@pro libertate v2.0:
Egyébként azt hiszem minket hívtak ők hitetlennek, mi pogányoztuk őket. :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html