Nagyon eltérőek a kormányzati és elemzői vélemények magyar gazdaság helyzetéről: a kormányzati dübörgés áll szemben az elemzői szkepticizmussal - vezette fel előadását Chikán Attila, a BCE egyetemi tanára, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere a Váradi András Alapítvány munkaerő-piaci konferenciáján. A kormányzat néhány kiemelt makrogazdasági és társadalompolitikai mutatót tol az előtérbe az átfogó elemzések helyett, így Magyarországon kialakult egy virtuális és a valós gazdaság - a kormányzat a virtuális gazdaságból vonja le következtetéseit és döntéseit, ami viszont veszélyes a valódi gazdasági folyamatokra. Ennek eredményeként a magyar gazdaság a 2000-es évek eleji második helyről az utolsó helyre küzdötte le magát a V4-ek versenyében, az egy főre jutó GDP-t nézve.

A magyar gazdaság a 2008-as válság óta szinte folyamatos leszakadóban van a V4-ek gazdaságához képest, ami rámutat arra, hogy a problémák nem az Orbán-kormány idején kezdődtek. A mostani kormány bűne az, hogy a 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazást nem tudta kihasználni az ország érdekében. Ezt a lehetőséget elszalasztották - fogalmazott Chikán Attila. Magyarország versenyképessége drasztikusan romlott 2001 óta, akkor a 29-ik helyen álltunk, mára a 63. helyre, a futottak még kategóriába csúsztunk.

Oligarchák helyett exportképes kkv-kat kell támogatni

Akármilyen mutatót is nézzünk, azt látjuk, hogy Magyarország rosszabbul teljesít, minden mércéül szolgáló országgal szemben, vagyis alapvető szerkezeti, technikai változásokra lenne szükség. Érdemi foglalkoztatási változást - egymillió új munkahelyet teremteni - csakis a kis- és középvállalati (kkv) szektorban lehetséges elérni, ahol a foglalkoztatottak 72,5 százaléka dolgozik. Ugyanakkor a multik termelékenysége háromszor nagyobb, mint a kkv-szektoré, ami a legrosszabb arány az EU-ban. Mivel az exportáló vállalatok tudnak eredményesek lenni, ezért ezeket a kkv-kat érdemes kormányzati támogatásban részesíteni. Ezzel szemben érdemes megnézni, hogy az új magyar oligarchák cégei milyen arányban exportálnak - mondta a professzor.

A felmérések szerint a kkv-szektor növekedési korlátja az ügyfélszerzés - nincs perspektívája a cégeknek -, ezért nincs is érdemi beruházás. A második akadálycsoportnak a munkaerőhiány, a kivándorlás és az oktatás problémái számítanak. Ezek alapján nem meglepő, hogy a kkv-k száma negyedévente tízezerrel csökken - ami nem lehet (csak) a fehéredés eredménye.

A kormány sikerpropagandájának a része a foglalkoztatás, a foglalkoztatás bővült, ám ezzel a gyors növekedéssel is utolsó vagyunk a V4-ek között, ráadásul ez növekedés teljes mértékben csak a 200 ezer közfoglalkoztatottnak köszönhető. A versenyszférában 40 ezer új állás keletkezett, ezt lehet összevetni a tervezett egymillió új munkahellyel - fogalmazott Chikán. A versenyképességi felméréseket nézve két területen jelentős a magyar gazdaság lemaradása. A kormányzati teljesítmény (korrupció, igazságszolgáltatás) és a üzleti tudás, ismeretek hiánya. Vagyis a két legfontosabb területen teljesítünk nagyon rosszul, ez pedig olyan, mintha megkötött kézzel és lábbal próbálnánk táncolni. A kormányzati rendszer jelentősen javulhatna a szabályozás kiszámítható tételével, az adórendszer egyszerűsítésével és a képzési rendszer átalakításával.

A felmérések szerint a következő másfél-két évtizedben kiemelkedő kereslet lesz a magas és az alacsony képzettségű emberekre is. A közepes képzettségűeknél pedig jelentős elbocsátások jöhetnek a robotizáció miatt, így a magas képzettségűek felé kellene fordulnia az oktatási és képzési rendszerben. Emiatt elhibázott a mai képzési rendszer, ami épp most alakul ki, hisz az az alacsony képzettségű fiatalok garmadáját adná a magyar munkaerőpiacnak - mondta Chikán Attila.

Gyengén teljesítünk

A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a magyar munkaerőpiac helyzete - mondta Pápa Levente, az Együtt pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hiába van erős konjunkturális szakaszban az európai gazdaság, a gazdasági ciklus tetején járunk, amihez képest magyar gazdaságpolitika megítélése kimondottan rossz - mutat rá a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei konjunktúraelemzése.

A menedzserek szerint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a szabályok hiánya alapvetően rombolja a piacgazdaságot. Nem segít a növekvő korrupció, a közbeszerzések elfogadhatatlan mértékű átláthatatlansága és a bürokrácia sem. A magyar gazdaság duális gazdaság: a multik és hazai piacra termelő kkv-szektor dolgozik itt. A kettő súlya és teljesítménye azonban jelentősen eltér egymástól. A magyar munkavállalók 70 százaléka viszont a kkv-knál dolgozik. A multik világát a mindenkori magyar kormány sokkal kevésbé tudja szabályozni, ezt inkább csak elrontani lehet, nem ösztökélni. A magyar gazdaság versenyképtelensége, minden bajok forrása a kkv-szektor, amit viszont tudna jó irányba terelni a gazdaságpolitika - vélte Pápa.

A mai kormány a "nemzeti tőkés réteg" létrehozásán dolgozik, ám ha e vállalkozók kiválasztása nélkülöz minden teljesítménykritériumot és kizárólag a politikai lojalitás számít, nem a hatékonyság, akkor nem jöhet létre hatékony, versenyképes nemzeti tőkésosztály, hanem csak pár ember gazdagsága, miközben tönkremegy a kkv-szektor. Ameddig ez a gazdaságfilozófia uralja a magyar gazdaságot, addig nem várható változás. A magyar gazdaságot a kkv-szektor uralja, de csak akkor működhet, ha piaci erőforrásokhoz piaci versenyben és nem politikai lojalitás alapján jut hozzá. Vagyis ki kell dobni a mai gazdaságfilozófiát - mondta Pápa Levente.

Kis befektetéssel nagyot lehetne lépni

Az állami bürokrácia a fölösleges bizalmatlanságra épül, ezt viszont rossz szándékkal könnyű kijátszani. Az így kialakuló túlszabályozás Magyarországon a GDP 6,8 százalékát viszi el, szemben a finn 1,5 százalékkal. Az alapítvány programjának javaslatai szerint be kell vezetni az adminisztrációs plafont, vagyis csak akkor lehetne adminisztrációs tehernövekedést bevezetni, ha ezzel párhuzamosan másutt csökkenést érnek el. Ezt a módszert a kanadai kormány már használja.

A javaslatok között szerepel a fizetési forgalom modernizálása: a javaslat uniós példa alapján bevezetné a teljes körű elektronikus számlázást: a kis összegű készpénzes áfás-számlákat (százezer forint) megszünteti, ez esetben a nyugta elegendő lenne. Az elektronikus fizetések elterjesztése érdekében szükséges a bankkártya-elfogadói hálózat bővítése - ehhez akár költségvetési támogatást sem szabadna sajnálni. Itt kis költséggel jelentős lépést lehetne tenni. A hivatalokkal szembeni bizalomhiányt oldhatná, ha a hivatal első lépésben nem büntetne, hanem "sárga lapos" figyelmeztetést küldene. Az adóhivatali és minden más dokumentumot kötelező lenne közérthető nyelven fogalmazni, a többszörös adatbekérést fel kell számolni - mondta Pápa.