Kórházbezárásokhoz vezethet a nyugdíjdöntés

A legfőbb elvárás az egészségüggyel szemben az egészségben eltölthető évek számának növelése volna − mondta lapunknak Falus Ferenc, volt országos tiszti főorvos, aki szerint ez most nem szempont. A pénz- és szakemberhiány újabb összevonásokhoz vezethet − véli a szakember −, az államosítási folyamat pedig akár privatizáció előkészítése is lehet.
Szepesi Anita, 2013. január 18. péntek, 07:13
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

− Hogyan látja az egy éve tartó átalakulási folyamatot az egészségügyben?

− Szerintem a fő probléma az, hogy a jelenlegi egészségügyi kormányzat kommunikációja és az általuk végrehajtott intézkedések valós hatása köszönő viszonyban sincs egymással. A  tüdőgondozó hálózat felszámolásánál például a kötelező tüdőszűrés megszűnését  kommunikálják, csakhogy ez nem a jogszabálytól szűnik meg, hanem a megbetegedések alacsony száma miatt.

− Az államosításról mit gondol?

− Teljesen érdektelen, hogy az egészségügyi intézményeknek ki a tulajdonosa, az elvárás velük szemben a hatékony gyógyítás. Az olcsóbb energiabeszerzéshez elég lett volna, ha a központi közbeszerzési igazgatóság tesz egy ajánlást. Bármilyen tulajdonosi struktúrában ki lehetett volna használni a közös beszerzés és áralku előnyeit. Felmerül a gyanú, hogy itt nem csak a megtakarításról volt szó. Néhány személy vagy szervezet hihetetlenül nagy hatalmat kapott arra, hogy mit rendeljen és kitől, a folyamat átláthatósága pedig bizonytalan − mindenesetre lehetővé tesz olyan alkukat, amelyek nem feltétlenül csak a köz érdekét szolgálják.

Erőfölényben az informális csatornák?

− A beszerző, a Gyemszi, utasítást az államtitkárságtól kap, nem?

− Az én információim szerint az utasítási lánc két csatornán működik: van egy formális és egy informális része, s úgy tudom, az informálisnak nehezebb ellentmondani. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy az utasítások az államtitkárságtól jönnek, feltehetően a jelenlegi kormánypárt körüli gazdasági érdekcsoportok lobbiereje több nagyságrenddel nagyobb az egészségügyi államtitkárságénál, amire nagyon sok bizonyíték van. Az államtitkárság is több ízben elismerte, hogy olyan jogszabály-, illetve törvénymódosítások történtek, amelyekről ők előzetesen nem tudtak, velük nem egyeztették. Emellett hiába képviselnek sokkal szakmaibb érveket sokszor, azt más csoportok nem hagyják érvényesülni. Az államtitkárságnál még van nyoma a szakmai tisztességnek, ami nem mindig izgat másokat.

 


Napi Gazdaság, Katona Vanda

− Tudjuk egyáltalán, mi az elvárás az egészségüggyel szemben?

− A legfontosabb elvárás szerintem az egészségben eltöltött évek számának növelése volna, ezt a jelenlegi kormányzatnál én nem érzékelem. Sokkal inkább elvárás az egészségügy vezetőivel szemben a költségvetési maradékelv alapján szétosztott minimális pénzek további csökkentése − hogy ez miként hat a várható élettartamra, még szempontként sem merül fel. Csak egy példa erre az onkológiai hálózat átszervezése, amellyel a daganatos betegek gyógyszerhez jutási lehetőségeit nehezítették.

Felesleges a térségi rendszer

− A spórolás szándéka indította el az egyre nagyobb hullámokat verő kényszernyugdíjazást is.

− Csakhogy nem számoltak azzal, hogy ez a fenyegetettség a 45 év körüli orvosokat is el fogja gondolkoztatni, vajon itt kell-e befejezni a pályafutásukat. Ez nem csak azt jelenti, hogy 62 évesen el kell menni, hanem kérdésessé teszi, hogy egy osztályvezető főorvos hány évig maradhat posztján. A kórházigazgatók korának ebből a szempontból nincs jelentősége. Szinte semmilyen funkciójuk nincs, nem nyilatkozhatnak, nem múlik rajtuk az intézmény működése, még a tervezésbe sem vonják be őket a stratégiai jellegű döntéseknél.

− Lát megoldást a hr-bombára?

− Sürgősen rendezni kell a kompetenciákat, a nővérekre, szakdolgozókra lényegesen több feladatot kell bízni. Amíg országosan megmarad a jelenlegi, egy a négyhez orvos/szakdolgozó arány, addig csak orvoshiány lehet.

− Hogyan vizsgázott a térségi rendszer?

− Erről nincs elég információm, de alapvetően azt gondolom, azért nincs ezzel probléma, mert senki nem tartja be az előírásokat. Szerintem az egész úgy felesleges, ahogy van. Bőven elég lenne, ha a négy alapszakmában meghatároznák minden lakcímhez a kötelező ellátás helyét, ahonnan szükség esetén továbbutalják a betegeket. Tömegesen érezhető változást szerintem se pozitív, se negatív irányban nem hozott, a területi ellátási kötelezettség (tek) változása a betegek nagyobbik hányadát valószínűleg egyáltalán nem érintette, kivéve ott, ahol megszűntek intézmények. A mentők pedig tek nélkül is oda mennek, ahova kell.

− Csak az a kérdés, hogy ha saját szakállukra szállítanak, vajon fogadják-e ott a beteget.

− Aki ellátásra szorulót elküld azért, mert kevés a tvk-ja (teljesítményvolumen-korlát), azt az intézményt meg kell büntetni, mert tisztességtelen. Ha működne a tisztiorvosi szolgálat, felelősségre lehetne vonni az intézményt.

− Miért, nem működik?

− Amíg a megyei kormányhivatalok nem jöttek létre és nem rendelték alájuk a tisztiorvosi szolgálat intézeteit, addig országos hatáskörű félkatonai szervezet volt, az országos tiszti főorvos pedig egy személyben rendelkezett mind a négyezer ember munkaidejével és eszközeivel. Amikor az intézeteket leválasztották, az országos tiszti főorvos egyetlen hadra fogható beosztott nélkül maradt: csak tárgyalhat a megyei kormányhivatalok vezetőin keresztül a népegészségügyi szakigazgatási szervezet vezető tiszti orvosával és szakmai útmutatást adhat, ami egészen más, mint a közvetlen utasítás. Politikai irányítás alá került a tisztiorvosi szolgálat, miként a szakfelügyeleti rendszer is. A szakfelügyelő főorvosok önállóan ma már sehova nem mehetnek és semmit nem csinálhatnak, csak ha erre a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével szerződést kötöttek. A feladatra pedig a korábbi egymilliárd helyett 120 millió forint áll rendelkezésre. Az állam a tulajdonában lévő intézményeknek maga határozza meg a minimális minőségi követelményeket, saját maga ellenőriz is − ezt jelenleg fel is függesztették −,  a nyilatkozást erről pedig megtiltja. Hogy beszélhetünk így érdemi ellenőrzésről?

− És az OEP hatáskörének szűkítése?

− Az OEP feladatkörének egy része is a megyei kormányhivatalokhoz került, másik része szerencsére érintetlen, ami azért lényeges, mert az egészségügy addig működik, amíg az OEP havonta, jól-rosszul, de utalja a pénzt. Ha ebbe a rendszerbe a legkisebb porszem kerül, összeomlik az egész országban az ellátás.

− Miként annak is beláthatatlan a következménye, ha az ÁNTSZ mégiscsak ellenőrizni kezdi a minimumfeltételek betartását.

− Nem kellett volna betarthatatlan szabályt hozni. A minimumfeltételek elkészítése emberfeletti munka, amit csak megfelelő szakmai, pénzügyi döntéshozatali mechanizmus és jelentős társadalmi kontroll mellett lehetne elvégezni. Ezzel szemben egy szűk szakmai lobbi meghatározta a paramétereket és többnyire beletett néhány olyan aknát, amivel az akkor éppen az asztalnál nem ülő konkurenciát kilőtte. Egy 7-800 oldalas jogszabályt egy minisztériumi apparátus képtelen néhány hét, hónap alatt úgy megtárgyalni, hogy azok összefüggéseikben is a jogalkotó szándékát tükrözzék. El lehet például lehetetleníteni egy onkológiai osztályt az intenzív vagy a laboratóriumi osztály feltételébe beépített pontokkal is.

Az új nyugdíjszabály új bezárásokhoz vezet

− Az új minimumfeltétel a hr-re helyezte a hangsúlyt, aminek fényében igencsak érdekes az új nyugdíjszabály.

− Az az "előnye" viszont megvan, hogy mivel így az ügyeleti szabályoknak sok helyen nem fognak tudni megfelelni, az ügyeleti rendszerből kimaradnak, ami hamarosan az aktív ellátás megszűnéséhez vezet...

− További bezárásokra azért számít?

− Biztos nem ez a végleges struktúra, a pénz- és a szakemberhiány kikényszeríti a további összevonást, a nyugdíjszabály pedig ezt sietteti, miközben a változtatás sebessége nem veszi figyelembe a betegek életben maradási igényeit. Az államosítási folyamat nem tűnik véglegesnek, s jó okom van feltételezni, hogy a privatizáció előkészítése zajlik.

− Mekkora kapacitás kerülhet még ki a rendszerből?

− Ezt ki kellene számolni, nyilvánosságra hozni, ez alapján lehetne tervet készíteni. Most minden jel arra utal, hogy az egységes kockázatközösségi rendszert a jelenlegi kormányzat nem kívánja fenntartani. A vagyonosabbak és a szegényebbek ellátása kettéválik, a közfinanszírozott egészségügy színvonala pedig törvényszerűen exponenciálisan romlik. Az ellátási csomagot meg kell határozni, mert eddig sem járt mindenkinek minden, és a jövőben még kevésbé fog.

− Ez így elég rosszul hangzik; miben reménykedhetünk?

− Abban, hogy egy más jogi környezetben létrejövő egészségpolitikában a közgazdasági makropálya meghatározói nem maradékelven döntenek az egészségügyre és a szociális ellátásokra fordítható forrásokról. Első lépésben meg kell határozni a biztosan elérhető összeget. Ezenkívül közmegegyezés kell arra nézve, hogy mi az egészségügy célja, és ez alapján minden döntéshozó tudomásul veszi, hogy a cél az egészségben eltölthető életévek számának növelése. Nyílt társadalmi egyeztetés keretében kell megállapodni arról, hogy mi fér bele a közfinanszírozásba, és tudomásul kell venni, hogy a technológiai fejlődés és a változó források miatt ezt évről évre aktualizálni kell.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

labandy, 2013.01.18 15:21

@Juzek: Ma Magyarországon a gyógyító személyzet tízede sincs beoltva a megfelelő védő oltásokkal, csak akkor amikor a baj már megtörtént. Az eü-ben folyamatos tűzoltás van. hozzák haza azt a kórházat amit az ágica vitt ki Afganisztánba, addig pofa alapálláson, amíg az nincs itthon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

labandy, 2013.01.18 15:17

..természetesen be kell zárni minden másodikat..hadd hulljon a férgese.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Juzek, 2013.01.18 11:58

Falus úr!
Aki egy egyszerű vírusjárvánnyal kapcsolatos problémákat nem megoldani, hanem még kommunikálni se tud, az ne ártsa magát bele még véleményezés szintjén se az egy szinttel magasabb feladatok megoldásába és főleg ne riogasson!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

StoneHeart, 2013.01.18 08:54

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci59, 2013.01.18 07:47

Egyszer a büdös életben, tudná-e a napi.hu, riogatás nélkül kezdeni a napot? Az ember elvárná, hogy valamennyire azért objektíven írogasson egy magát gazdasági szakértőnek tartó portál, vagy nézzen utána annak, amit címszalagban leközöl...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html