Fontos járványügyi adatokat titkol el a kormány a lakosság elől. A kórházakba a közmédia munkatársain kívül nem engedik be az újságírókat, az orvosok néhány kivétellel nem nyilatkozhatnak a helyzetről. Az alapadatokból egyes mutatókat még ki lehet számolni, van is olyan honlap, amelyről jóval többet tudhatunk meg a trendekről, de a lehetőségek korlátozottak. Ugyanakkor más uniós tagállam hivatalos tájékoztató honlapjai tele vannak információval és látványos grafikonokkal - kezdi összefoglalóját a hírportál.

A legtöbb uniós ország honlapjairól kiderülnek járási fertőzési adatok, a gócpontok, az intenzív osztályokon kezeltek száma, de a szabad lélegeztetőgépeké is, interaktív grafikonok, rendszeresen frissített információk segítik a lakosságot járványról való tájékozódásban. Ezzel szemben a magyar honlapon 6-8 fajta adatot publikálnak, nehezen kereshető formában, és időnként hibásan vagy késve, egy részüket ráadásul napról napra törlik.

Kumuláltan közlik a megyei fertőzöttségi adatokat, amiből az aktuális helyzet csak akkor látható, ha valaki napról napra lementi a számokat és így összehasonlíthatja az előző napi (képként feltöltött) adatokat az aznapival. Ugyanígy lehet csak megtudni a naponta elvégzett tesztek számát, és lehet számolgatni a pozitív tesztek arányát.

Nincsenek településszintű adatok az elhunytakról, a kórházban, vagy lélegeztetőgépen kezeltekről.

Bátorfy Attila, az Átlátszó adatújságírásért felelős csapatának tagja szerint egyértelmű, hogy a hivatalos tájékoztató honlapnak nem csak a tájékoztatás a funkciója. Az Átlátszó egy vizsgálatában azt állapította meg, hogy az oldalon megjelenő hírek hatodának semmi köze a koronavírushoz, pusztán a kormányzati kommunikáció üzeneteit visszhangozzák.

Politikusok Facebook-bejegyzései, az Operatív Törzs sajtótájékoztatói és a kormányinfók számítanak még forrásnak a járvánnyal kapcsolatban, ezeken azonban csak néhány kérdésre válaszolnak, nincs mód visszakérdezésre, hetente akár több száz is megválaszolatlanul marad. A nyilatkozásra kijelölt 2-3 orvost sem könnyű elérni, a többiek pedig maximum név nélkül állnak, állhatnak szóba az újságírókkal.

Nincs kitől kérdezni ma Magyarországon. Ha az újságíró talál egy olyan szakértőt, mondjuk egy olyan egészségügyi dolgozót, aki válaszolna a kérdéseire, az nagyon meglepő eset. Merthogy ezek az emberek tartanak attól, hogy milyen következményei lesznek a munkahelyükön annak, hogyha ők egy nyilatkozatot adnak

- magyarázta Pásztor Emese, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz tartozó munkaszerződésben az adatok közlésére vonatkozó rész, valamint a közérdekű adatigénylésre adott válasz határidejének 15-ről 45 napra emelése tovább rontott a helyzeten.