Koronavírus-tesztek: kiderült, milyen lehet a járvány kifutása Magyarországon

A kormányzati tájékoztatási oldal hétfő reggeli adatai szerint Magyarországon mindössze 65 625 tesztet végeztek el. Az összevetések alapján a magyar szám jóval alacsonyabb, mint a környező országoké, legyen szó akár lakosságarányos összahasonlításról, akár 1000 főre jutó vizsgálatszámról. Eközben a magyar halálozási adat a megerősített esetszámra vetítve kiugróan magas. A hazai mintavételi filozófia elsőre inkább tűnik tévútnak, de szembeötlő, hogy a magyar helyzet a különutas Svédországéhoz hasonló.
Szabó Dániel, 2020. április 28. kedd, 07:08
Fotó: MTI Fotó / Kovács Tamás

Magyarországon csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik szakértőjének az előadásából derült ki, hogy az április 20-ig hivatalosan elvégzett 52 409 koronavírus-teszt valójában 32 503 embert érintett, mert beleszámolták a megismételt vizsgálatokat is, amelyeket egyénenként elvégeztek. Vagyis nagyjából 60 százalék az első alkalmas vizsgálatok aránya a teljes mennyiségen belül.

A gyakorlat nem csak hazánkban jellemző, de a magyar megoldás tűnik eleve a legfurcsábbnak, figyelembe véve, hogy a szomszédos országokhoz viszonyítva Magyarország azok közé tartozik, ahol a járvány még biztosan nem tetőzött, valamint hogy itthon nagyon magas a koronavírus-fertőzöttek halálozási aránya.

Ezzel együtt Ledia Lazeri, az egészségügyi világszervezet, a WHO budapesti irodavezetője arról beszélt a Klubrádiónak, hogy Magyarországon kellő mennyiségű tesztet végeznek el, mivel a megfelelő az az arány, ha minden pozitív esetre 10 negatív teszt jut, ami itthon teljesül.

Kijelentése felületesen nézve szembemegy az ENSZ tagszervezet vezetőjének, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz március 16-i utasításával:

Minden ország számára egyszerű az üzenetünk: teszt, teszt, teszt. Teszteljenek minden gyanús esetet!

Aki tesztel megússza, aki nem, az is

A világ járványkezelési stratégiáinak elemzésekor jól látszik, hogy pontosan mely államok vették komolyan ezt a tanácsot: jó példa Németország és Dél-Korea, ahol a lakosság kiterjedt tesztelésébe kezdtek, hogy elejét vegyék a tömeges megbetegedéseknek. Bár náluk gyors felfutás volt látható az első hetekben, mostanra már leszálló pályán van a járvány és relatíve kevés életet követelt náluk a Covid-19 betegség.

Németország ugyanis papíron a világon a negyedik legfertőzöttebb terület, de az összes esetszámnak csak a töredéke az, amely kórházi kezelésre szorult, intenzív ellátásra pedig arányaiban is jóval kevesebben kerültek, mint mondjuk a járványt eleinte teljesen félrekezelő Olaszországban, vagy a szomszédos Franciaországban, amely ugyan aktívan tesztelt, de csak azokat, akik tüneteket mutattak, vagy velük kapcsolatba léptek. A német intenzív vizsgálódás 2 072 669 embert érintett a vasárnapi adatok szerint, de naponta egyre kevesebb új fertőzöttet találnak az elmúlt időszakban. Vasárnapra már harmadik napja volt 2000 alatt az új pozitív diagnózisok száma - írja beszámolójában a Bloomberg.

Dél-Korea pedig a SARS és a MERS vírusok járványainak tapasztalatai alapján már kész protokollal rendelkezik. Az országban február 20-án még csak 104 fertőzött volt, március elsejére már 3736, míg március 20-án 8652 pozitív diagnózist állítottak fel. Innentől kezdve viszont folyamatosan csökkent az új megbetegedések száma, április 20-án 10674 betegről tudtak, vasárnapra pedig a szám csak 10728-ra nőtt. Mindehhez az kellett, hogy az első héten már mobil ellenőrzőpontokat állítottak fel, ahol akár autóval áthajtva lehetett koronavírus-vizsgálatot kérni. Összesen 601 ezer mintát vettek le, miközben telefonos applikáción tájékoztattak a lakosságot arról, hogy melyik háztömbnél, boltnál járt azonosított fertőzött, hogy így csökkentsék a betegség terjedését. Az eredmény pedig már itt is látszik.

Viszont meg kell említeni Svédország esetét is, amelyik szembemegy a forgalommal az autópályán: ugyanis a skandináv ország egyedüliként jelentette ki, hogy nem kezd tömeges tesztelésekbe, csak a tüneteket mutató betegeknél és a veszélyeztetett csoportoknál - idősek, krónikus betegségben szenvedők, gyengült immunrendszerűek körében - végez vizsgálatokat. Miközben Dél-Korea vagy Németország jelentős korlátozásokat vezetett be a járványhelyzet miatt, Svédország sokkal enyhébb lépéseket tett. Sok intézményt nem zárt be, nem tiltotta meg a kijárást. Elsőre itt is gyorsan kezdett felfutni a ragály, de most vasárnapra már Anders Tegnell, az ország járványügyi vezetője arról beszélt, hogy már elérkeztek a járvány platójához.

Hétfőig összesen 2274 ember halt meg a betegségben, ami a környező országok adataihoz képest magas, de százalékosan nézve sem olyan súlyos a helyzet, mint Olaszországban, Spanyolországban, vagy akár csak Franciaországban. Tegnell ugyanis végig amellett érvelt, hogy a lakosság teljes mozgásának korlátozása inkább hátrányos egészségügyi és gazdasági szempontból, mintha a védendő csoportokat korlátozzák. Állította, hogy a nyájimmunitás mielőbbi elérése sokkal jobb kezelése a helyzetnek, mintha lassítanák a betegség terjedését. Mindehhez természetesen kellett az is, hogy kellő tartalékkapacitások voltak a svéd egészségügyi ellátórendszerben - ahogy az a Bloomberg összefoglalójából kiderül.

Itt a legkisebb esély tesztet kapni

Mint már említettük nincs olyan statisztikai mutató, amely alapján a magyar tesztelési eljárás ne maradna le a szomszédos vagy a régiós országok mintavételi rendjétől. Mivel a szomszédos országok lélekszáma erősen eltér, a két végleten Románia 19,4 milliós és Szlovénia 2,2 milliós lakosságával, a darabszám sokat nem árulna el a laboratóriumi vizsgálatok gyakoriságáról. Ennél beszédesebb, ha arányosítva, az 1000 főre jutó mintavételből indulunk ki. Az Our World in Data adatai alapján pedig Magyarországnál kisebb arányban sehol sincs teszteletlenül hagyva a lakosság: itthon alig 6,6 teszt jut 1000 emberre, míg Ausztriában például 25,92, Szlovéniában 23,93 vagy Szlovákiában 13,01, de még az utolsó előtti Romániában is - ahol az egészségügyi finanszírozás jelentősen rosszabb a magyarénál - ugyanez az arány 7,04.

Our World in Data

Viszont itt jól látszódnak az egészségügyi válság kezelésének eredményei is: Romániában - a Maszol.ro beszámolója szerint - épp most robban be a járvány, és az egészségügyi miniszter, Nelu Tataru azt mondta, úgy számolnak, hogy egy-két héten belül 11-12 ezer betegnél tetőzhet a kitörés az országban. Május 15-től várják azt, hogy csökkenni kezdenek az esetszámok. Magyarországon először Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy május 3. lehet a csúcspont, de azóta az Operatív Törzs is azt jelezte, hogy ekkorra tetőzhet a koronavírus-járvány. Viszont a statisztikákból nem látszik, hogy mire is alapozzák pontosan a fordulatot, mivel a járvány terjedésének intenzitásában egyelőre nem tűnik ki hosszútávú, trendszerű változás, miközben Romániában lendületesebbé vált az elmúlt időszakban a járvány.

A hazai fertőzöttek számának változása
DátumAktuális esetszámNövekedés az előző naphoz képest
Április 12.1410-
Április 13.14583.29%
Április 14.15123.57%
Április 15.15794.24%
Április 16.16524.42%
Április 17.17636.30%
Április 18.18343.87%
Április 19.19164.28%
Április 20.19843.43%
Április 21.20985.43%
Április 22.21683.23%
Április 23.22845.08%
Április 24.23834.15%
Április 25.24432.46%

Mindeközben a kimagaslóan sokat tesztelő Ausztriában és Szlovéniában már most arról beszélnek, hogy túl vannak a nehezén és folyamatosan csökken az ellátásba kerülők és ott lévők száma. Szlovákia ebből a szempontból pesszimistább: ugyan az országban már az elmúlt napokban rendre kevesebb volt az új esetek száma 15 főnél, mégis úgy kalkulálnak, hogy valamikor a nyár végére érhet véget a járvány. Viszont a nemzetközi példák alapján északi szomszédunk lehet, hogy heteken belül elmondhatja magáról, hogy teljesen megfékezte a járványt.

A tömeges tesztelés és a betegszám növekedésének lassítása közötti korrelációt jól mutatja, hogy hány tesztet kell elvégezni ahhoz, hogy fertőzöttet találjanak egy országban. Ez a mutató ugyanakkor csalóka is, mert erősen befolyásolja, hogy kiket is tesztelnek a betegségre. Az mindenesetre látszik, hogy Szlovákia, amely napi 4000 vizsgálatot végzett az elmúlt 5 napban átlagosan - előtte 3500-as heti átlaghoz tartották magukat - nagyon sikeresen lassította le a betegséget: még mindig csak 1381 fertőzöttet azonosítottak, miközben közel 75 ezer mintavételen vannak túl.

Szlovénia az elmúlt hetekben már nemcsak a fertőzésgyanús eseteket, azok kapcsolatait, valamint az idősotthonokat, egészségügyi dolgozókat vizsgálja, hanem már reprezentatív véletlenszerű mintavételt is végez, hogy a járványhelyzetről valós képet kapjon, csak minden 36 tesztre talál egy beteget. Mint már említettük, ott már arról beszélnek, hogy napokon belül kijelenthetik, hogy kontroll alá vonták a Covid-19 kitörését.

Magyarország ebben az összevetésben a harmadik a listán, de fontos megemlíteni, hogy az Our World in Data itt az összes elvégzett tesztet vette figyelembe, de ebben benne vannak azok is, akiket másodjára vizsgáltak. Ha elfogadjuk, hogy csak az esetek 60 százalékában vesznek mintát valakitől először, akkor 15,72 ellenőrzéskor szűrnek ki egy fertőzöttet, ami nagyjából Ausztria szintjének felel meg, ahol az elmúlt időszakban már jelentősen visszaesett a pozitív első vizsgálatok aránya. Viszont itthon azért is találhatnak ritkábban betegeket, mert a területi adatok alapján is látszik, hogy Budapest-Pest megye térsége a járvány gócpontja, így vidéken kisebb a valószínűsége, hogy valaki elkapja a kórt, ez alapján tehát elégségesnek tűnhet a levett minták mennyisége.

A grafikon azt ábrázolja, hogy hány tesztet kell elvégezni, hogy egy fertőzöttet találjanak az április 26-i adatok alapján.
Our World in Data

A statisztikák alapján egy nem kimondott Svédország vagyunk

Van viszont egy mutató, ami inkább arról árulkodik, hogy Magyarországon a helyzet nem kimondva, de a svédországi logika szerint alakul így: az azonosított esetekre jutó halálozásoké.


Our World in Data

Ebben Magyarország pontosan ugyanolyan görbét produkál, mint a járványt szabadon engedő Svédország, ami pedig jóval magasabb, mint a környező országok mortalitása. Szlovákia erősen lefelé lóg ki, ahol mindösszesen 18 halálos áldozatot követelt eddig a járvány, ami 0,01 százalékos arányt jelent. Az azonosított esetek közül itthon 10,84 százalék végződik halállal, ami kevéssel marad el a 11,77 százalékos svéd értéktől, de például kétszerese az Olaszországgal szomszédos Szlovéniáénak, ahol ez csak 5,83 százalék.

Viszont Szlovéniában és Szlovákiában a már említett tömeges tesztelés - ahogy Németországban és Dél-Koreában is - arra tökéletesen alkalmas volt, hogy az enyhe lefolyású, vagy tüneteket sem produkáló egyéneket is kiszűrte. Ők soha sem voltak valódi veszélyben, cserébe a kiszűrésükkel meg lehetett akadályozni, hogy a betegséget továbbadják másoknak. Ami jól mutatja, hogy az elvégzett teszt/pozitív teszt arány erősen összefügg a halálozási mutatókkal is: minél több az enyhe eset, annál kisebb lesz a mortalitás.

Svédország viszont deklaráltan csak azokat vizsgálja, akik komolyabb tüneteket produkálnak. Elképzelhető tehát, hogy Magyarországon is hasonló lehet a gyakorlat még, ha tudat alatt is. A svéd módszer ugyanis nagyjából abból áll, hogy betegeket és a környezetüket diagnosztizálják. Ott nem is nagyon publikálnak adatokat a tesztekről, de a közölt számok alapján ők is felette vannak a WHO ajánlásnak, vagyis hogy 10 negatív eredmény jut egy pozitívra.

A svédhez hasonló helyzetet pedig részben alátámasztja az is, hogy az Operatív Törzs rendszeres tájékoztatóin ismertetett adatok szerint az elhunytak többsége olyan személy, aki valamilyen alapbetegséggel is rendelkezett, míg az esettanulmányok alapján az esetek közel túlnyomó többségében a betegség enyhe lefolyású, vagy nem vezet halálhoz. Ha a tesztelés nem éri el az egészségesnek látszó vírushordozókat, akkor felszínre csak ezek a súlyos esetek kerülnek, ami miatt kiugrónak tűnhet a mortalitási ráta.

Viszont a jelenlegi tudományos ismeretek alapján legalább hónapokig immúnissá válik a betegségre, aki már átesett rajta. Svédország pedig éppen ebben bízva mondja azt, hogy májusra Stockholm lakosságának 60 százaléka megfertőződik és utána kialakul a nyájimmunitás. A már említett tartalékkapacitások a svédeknél hamar rendelkezésre álltak, mert részben háborús protokollok szerint hamar elkezdtek szükségkórházakat kialakítani, amelyek most is üresen állnak. Itthon pedig hasonló intézkedésnek tűnik, hogy kiürítik a kórházakat, felkészítve az intézményeket a koronavírusos betegek tömeges fogadására. A magyar és a svéd pálya, valamint a kitörés alakulása egyelőre hasonló, még ha a hazai állapot lehet a véletlen műve is, de az is elképzelhető, hogy valamennyire szándékos ez a kezelésmód.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Józsi2222, 2020.05.01 17:33

Az országok halálozási szintjei nem vethetők egybe.
A megfertőződöttek = Az első csoport: kórházi, de legalábbis orvosi kezelésre szorulók, plusz a második csoport: az enyhe vagy lényegeben semmilyen tüneteket nem mutató fertőzötteteké.
Minél nagyobb a második csoport felderítettsége, annál kisebb a halálozási %.
Vagyis relatíve sok teszt eseten kicsi.
Csak akkor lenne a halálozási statisztika összehasonlitható, ha ezt a kórházi ápoltakra vonatkozóan számolnák.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.04.28 21:40

@Borisz1106:
Már azt hittem elvitt a vírus.
Nyugi a vírusok maguktól omlanak össze. Eddig mindig így volt, hogy egyszer csak, volt influenza, nincs influenza.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.04.28 18:26

A halálozási aránynál nem mindegy, hogy minden elhunytnál elvégzik a tesztet mint nálunk vagy nem végeznek tesztet mint a Svédeknél, ahol csak az koronavírusos akinél életében megállapították.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2020.04.28 17:28

@Koronat_Orsosra_Mozgalom_2: "röviden, kamu az egész"
Röviden Cefre: fasz vagy!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2020.04.28 17:27

@Suzywong: "kb ugyanolyan a járvány felfutása a korlátozásokat alig alkalmazó svédországban, mint a szigorú korlátozásokat alkalmazó dániában, "

Kár, hogy a halottak száma ezt nem igazolja! Bár a dánok sem állnak jól, de ők 2020. 15. és 16. hetében még csak az átlag fölött picivel állnak halálozásban, míg a svédek már a nagyon magas kategóriába esnek. (2015-2020 közötti időszak átlag halálozását figyelembe véve).

"másik érdekesség, hogy 2020 április első 3 hetében (14,15, 16 ik hét) , mikor a covid járvány csúcsa volt európában, a legtöbb áldozattal, valójában kevesebben haltak meg az euban, mint 2018 azonos időszakában,amikor az influenza szedett áldozatokat."

Ez tényleg érdekes lenne, ha igaz lenne! De sajnos ordas nagy hazugság! 2015-2020. között soha nem haltak meg annyian áprilisban az EU 24 országában mint most: 2020. 14.,15. és 16. hetében!
Figyu Suzyka! Mondtam már neked számtalanszor - meg már más is itt - ha valamit belinkelsz akkor az lehetőleg erősítse meg a mondandódat ne pedig cáfolja.
Halálozás tekintetében a 2020-as év nagyon jól indult Európában 2020. áprilisáig! Addig az elmúlt 5 év átlag halálozása alatt voltunk! Utána már nem! Nagyon nem!

De itt is írtak már erről. Jól látható néhány spanyol város adatából, hogy óriási a baj:
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/koronavirus-magyarorszag-vilag-halalozas-statisztika-aldozat.704825.html

Ausztria, Németország és V4-ek az üdítő kivételek! De összességében nézve igen nagy cumi van! Főleg a mediterrán országokban, Svájcban, Svédországban, Franciaországban meg a UK-ben.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html