Ez a gazdaságnak is nagy pofont adhat

Az Országgyűlés elfogadta az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról és működési szabályairól szóló, a közigazgatási bíráskodás miniszteri igazgatás alá rendeléséről szóló törvényt. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság is arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvény - amellett, hogy szakmailag nem indokolt - nemcsak a magyar állampolgárokat, de a gazdaságot is hátrányosan érinti.
Szabó Zsuzsanna, 2018. december 12. szerda, 18:51
Fotó: Shutterstock

A jogszabály értelmében a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza.

Ez az intézmény eddig a kormánytól szervezetileg független volt, a változás viszont azt eredményezi, hogy a kormány az igazságügyi miniszteren keresztül döntő befolyást szerez arra, hogy kiből lehet bíró, kiből lehet bírósági vezető.

A szerdán elfogadott két törvény szerint 2020. január 1-től jelentősen megváltozik a bíróságok szervezete és igazgatása. A döntés fontos területeket érint: adóügyeket, építési ügyeket, közbeszerzéseket, médiával kapcsolatos ügyeket, választási ügyeket és gyülekezéssel kapcsolatos ügyeket is - vagyis ezek mind olyan területek, ahol kiemelten fontos, hogy a bíróságok a kormánytól és a politikai befolyástól mentesen működjenek - hívja fel a figyelmet az Amnesty International Magyarország.

Ez a változás a rendszerváltás óta példátlan erőt adna a kormány kezébe, és sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét - hangsúlyozza a Magyar Helsinki Bizottság.

Az Amneisty International szerint 2019 a közigazgatási bíráskodás felhígításának éve lehet. Bár a kormány nem tett közzé költségbecslést a mostani tervezetekhez, egy 2016-os számítás szerint az átalakítás költségei már az első évben 56 milliárd forintot jelentenek. Hatásköröket kapott az igazságügyminiszter arra, hogy 2019 során új bírók kinevezéséről döntsön. Egy korábbi rendeletmódosítás pedig előnyösebben értékeli a közigazgatásban szerzett gyakorlati időt, így az új rendszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a bírói álláshelyeket nagyobb arányban töltsék fel a közigazgatásból érkezőkkel.

Az állammal szemben esélytelenné válik az állampolgár

Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás azonban két eltérő hatalmi ág, eltérő szemlélettel és eltérő célokkal - hívja fel a figyelmet az Amnesty International. A közigazgatásból érkező és a minisztertől függő bírók nagyobb aránya kétségessé teszi, hogy a közigazgatási bíráskodás mennyiben fog tudni megfelelni az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága kritériumainak.

Az új szervezetben az igazságügyminiszternek egy sor olyan jogköre lesz amely a kiszolgáltatottabbakká teszi a bírókat a miniszternek. A bíróságok költségvetésének összeállítása miniszteri hatáskör lesz, a közigazgatási törvényszékek elnökei felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja - azaz a miniszter nemcsak a kinevezésekről, hanem az előléptetésekről és a magasabb fizetésekről is dönthet -, a bíróságok létszámát a miniszter határozza meg és a bíróságok elnökeit is a miniszter nevezi ki.

Egy ilyen rendszerben nagy a veszélye annak, hogy tisztességes és független bírók nehezen tudnak majd érvényesülni, valamint a bírósági vezetők kiválasztásánál a kormányhoz való lojalitás meghatározó szempont lesz. A Helsinki Bizottság szerint ez azt eredményezheti, hogy a kormányerő számára is fontos érzékeny ügyben az állampolgár nem fog tudni nyerni az állammal szemben.

A Velencei Bizottság véleményét sem várták meg

A miniszter hatásköreinek gyakorlását az országos Közigazgatási Bírói Tanács fogja figyelemmel kísérni, a tanács jogkörei azonban a jelenlegi Országos Bírói Tanácsénál is gyengébbek lesznek, így ezeken a területeken nem lesz valódi lehetősége a miniszter munkájának ellenőrzésére - hívja fel a figyelmet az Amnesty International.

A jogvédő civilszervezet szerint a valódi társadalmi egyeztetés nélkül, a jogalkotásra vonatkozó szabályok megsértésével megalkotott jogszabály nem szolgálja az igazságszolgáltatás hatékonyságának a növelését, ráadásul a Velencei Bizottság véleményét sem várta meg a kormány.

Rombolja a befektetői bizalmat

A Magyar Helsinki Bizottság pedig úgy véli, hogy ez a törvény a gazdaság számára is káros, miután rombolja a befektetői bizalmat. A cégek is óvatosabban építhetnek új gyárat vagy vághatnak bele fejlesztésekbe, ha tudják, hogy az adóhivatal vagy más hatóságok, így a versenyhivatal vagy a pénzügyi szektor felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank döntéseit igazi, független bíróságok előtt nem fogják tudni megtámadni. Félő, hogy a gazdaságban nem a tisztességes verseny érvényesül, hanem átláthatatlan háttéralkuk fogják torzítani a piacot - teszik hozzá a törvényről írt elemzésükben.

A jelenlegi törvény a Helsinki Bizottság szerint

  • sérti a Velencei Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeket, azaz azt, hogy egyetlen ember nem dönthet az összes közigazgatási bíró kinevezéséről.
  • A magyar kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét, amely leghamarabb jövő márciusban foglalkozik az üggyel.
  • A törvény EU-jogot is sért. A Magyarország ellen indított 7. cikkely szerinti eljárásban is fontos érve az Európai Parlamentnek, hogy Magyarországon nem eléggé függetlenek a bíróságok. A Helsinki Bizottság megjegyzi, hogy Lengyelország esetében az Európai Bizottság többször kifogásolta, hogy a bírók kinevezésébe beleszólhat a kormány - ehhez képest a magyar kormány az új rendszerben pont ezt teszi.

Nincsenek szakmai indokok

A két törvény elfogadásának nincsenek szakmai indokai, ez egy politikai döntés, amellyel megpróbálja a kormánytöbbség növelni a befolyását a bíróságokra - mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2018-as, az európai országok igazságügyi rendszereinek hatékonyságát összehasonlító felmérése szerint a magyarországi közigazgatási bíráskodás az egyik leghatékonyabb az Európai Unióban: az adatok szerint a magyar közigazgatási bíróságok intézik el a legrövidebb idő alatt a hozzájuk forduló ügyfelek ügyeit és az első fokú eljárás időtartama 2010 és 2016 között folyamatosan és jelentősen csökkent. Jelentős ügyekben a közigazgatási bíróságok jelenleg is hatékonyan és időszerűen ítélkeznek.

A törvényjavaslat vitájában az előterjesztő és a kormányzat sem adott érdemi, tartalmi magyarázatot arra, hogy miért van szükség a közigazgatási bíráskodás rendszerének több tízmilliárd forintba kerülő átalakítására - teszi hozzá az Amnesty International Magyarország.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.12.12 21:37

Amnesty, Helsinki... sorosbérenc, rasszista, megélhetési magyargyűlölők, cigánybűnözők felbujtói és mosdatói, röviden: férgek, a legundorítóbb fajtából.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szabobalazs47, 2018.12.12 19:59

Milyen különös, hogy a HB és az AI, e két nagy tekintélyű, "nemzetközi véleményt" formáló, mértékadó szervezet egyetlen egyszer sem emelte fel a szavát amikor a pénzpiaci megítélés szerint is a szocialista kormány vezette magyar gazdaság az összeomlás szélén táncolt. Amióta egymást követik a befektetőket ténylegesen orientáló felminősítések, visszaigazolva az eltagadhatatlanul erősödő konjunktúrát, kétségbeesetten óbégatnak a végveszélyről.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html