A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2009. éves jelentésének 2010. június 28-ai, nagy többséggel történt parlamenti elfogadását követően, hivatkozással a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény („Psztv") 13. § (1) bekezdés c) pontjára a miniszterelnök útján 2010. június 30-ai hatállyal benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek Farkas Ádám, a felügyelet elnöke.



A Farkas által szignált közlemény kitér arra, hogy mivel a hat évre szóló kinevezése 2009 nyarán kevesebb mint egy évvel a közelgő választások előtt történt, úgy tartja tisztességesnek, ha az újonnan megalakult kormány számára lemondásával megteremi a lehetőséget arra, hogy a továbbiakban az általa jelölt szakember irányíthassa a felügyelet munkáját.

A szakember hangsúlyozta: bár a felügyelet 2010. január 1. óta a kormánytól független, az Országgyűlés ellenőrzése alá rendelt autonóm államigazgatási szerv, a törvény által szabott feladatai hatékony ellátásához, a szükséges gazdaságpolitikai és pénzügyi szabályozási koordinációban való részvételhez a PSZÁF vezetésének szüksége van a mindenkori kormány bizalmára.

A kormányváltáshoz kapcsolódó elnökváltás nem számít ritkaságnak, hiszen a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben regnáló 22 felügyeleti elnök közül mindössze egy töltötte ki megbízatásának teljes időszakát. (A szerencsés kivétel Pacsi Zoltán volt, aki az akkor még külön szervezetként működő értékpapírfelügyletet irányította.)

Szász Károly korábbi felügyeleti elnököt még a Medgyessy-kormány menesztette azzal a törvénymódosítással, amely megszüntette az elnöki posztot és létrehozta a felügyeleti tanácsot. Szász - aki a PSZÁF után az OTP-nél folytatta pályafutását - még 2000-ben, szintén egy törvénymódosítással került az elnöki székbe, amikor az Orbán-kormány a szakosodott felügyeletek összevonásával létrehozta a PSZÁF-et, ezáltal menesztve a korábbi főfelügyelőt, Szalkai Istvánt.