Létszámleépítésre kényszerülnek az önkormányzatok?

Egyelőre úgy tűnik, nem az ügyfeleket, hanem az apparátust és a finanszírozási gondokkal küszködő önkormányzatokat tartja inkább izgalomban a közigazgatási rendszer idén beinduló átalakítása. Az előbbiek leépítéstől félnek, az utóbbiak pedig attól, hogy nem csökkennek számottevően feladataik és főként kiadásaik.
Körtési Zsolt, 2011. január 5. szerda, 09:37
Fotó:

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke


Nagy kérdés az is, hogy a hónap elejétől működő kormányablakoknál hogyan tudnak majd megbirkózni a rendkívül szerteágazó 29 új feladattal, s nem csupán közvetítő szerep vár-e a 300 munkatársra. A lapunk által megkérdezett helyhatóságok zöménél ugyan üdvözlik a szolgáltató típusú kormányhivatalok és főként az integrált ügyfélszolgálati irodák, kormányablakok kialakítását, ám hozzáteszik: számukra érdemi tehercsökkenést csak a 2013 végére ígért változások hoznak majd. (A tervek szerint ekkortól veszik át a kormányhivatalok az okmányirodák és az anyakönyvi hivatalok feladatait is.)


Több az ellenzék által irányított településen pedig úgy fogalmaznak, egyelőre csak az látszik, hogy nő a hivatali apparátus - főként a kormányhivataloké -, emelkednek a kiadások, miközben sok helyütt már az alapfeladatok ellátására sincs pénz. Számos kormányhivatalban viszont azt hangsúlyozzák, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az önkormányzatok gazdálkodására, a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás kordában tartására, a csődhelyzet megakadályozására. Az biztos, hogy a kormányablakokon egyelőre nehezen tud benézni a vidéki lakosság, hiszen a kialakítandó járási székhelyeken csak 2013-tól lesz elérhető a ma még csak a megyeszékhelyeken, illetve megyei jogú városokban hozzáférhető szolgáltatás.


A helyhatóságok döntő többsége miután a kötelező feladatoktól nem nagyon tud megszabadulni, kénytelen a különböző szolgáltatási díjak nagymértékű emelésével, takarékoskodási intézkedésekkel lefaragni a költségvetési hiányt. (A kaposvári önkormányzat például a kormányhivatalok felállításával egy időben jelentette be, hogy kilép a Dél-dunántúli Önkormányzati Regionális Társulásból s ezzel évente több mint 1,4 millió forintot takarít meg.)


A kormányhivatalok kinevezett vezetői ugyanakkor szinte mindenütt úgy nyilatkoztak, hogy a költségek mérséklése érdekében a következő hetekben átvilágítják a hozzájuk tartozó szakigazgatási szervek működését, állományát, szerződéseit.


Egy a Napi Gazdaságnak nyilatkozó vezető beosztású kormányhivatali tisztviselő szerint biztos, hogy az ügyfélszolgálatban részt vevő munkatársak számát csökkentik, s vezetői szinteken is lesznek változások. Több helyütt arra is készülnek, hogy az egyes szakigazgatási szervezetek között a feladatoktól függően munkaerő-átcsoportosítást hajtanak végre, nem kizárt, hogy valaki például az egészségbiztosítótól a nyugdíjbiztosítóhoz kerül. Az átszervezés nem lesz egyszerű, hiszen például Baranyában a 14 szakigazgatási szervezetet egyesítő kormányhivatalnak összesen csaknem 1300 dolgozója van.


Somogyban, ahol jelenleg 811 fő intézi az ügyeket, az új kormányhivatal idei költségvetési kerete hatmilliárd forint, de még mintegy 600 millió forintnyi plusz támogatásra számítanak. Juhász Tibor kormánymegbízott a kaposvári kormányablak hétfői avató ünnepségén elmondta: egyelőre minden vezetőnek bizalmat szavazott, ám a kinevezéseket csak augusztusban véglegesítik, addig dől el, kikkel tudnak együtt dolgozni.


A Vas Megyei Kormányhivatalban azt közölték, hogy miután az egyik legfontosabb feladat az egyablakos ügyintézés bevezetése, vizsgálják a párhuzamosan működő ügyfélszolgálatok integrációjának lehetőségét, jóllehet leépítést még nem terveznek. Hasonló intézkedések várhatók a szintén az év elejétől működő Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kirendeltségeinél is, hiszen például a hajdani VPOP regionális ellenőrzési központjai megszűnnek, tevékenységüket a megyei igazgatóságok veszik át.

HOZZÁSZÓLÁSOK