Londonban sem várnak emelést

A vártnál jóval alacsonyabb januári infláció és a piaci kockázati árazások szűkülése nyomán nagy valószínűséggel leáll a magyar jegybank (MNB) kamatszigorítási ciklusa - jósolták a Monetáris Tanács jövő hétfői ülése előtt londoni felzárkózó piaci elemzők, arról azonban eltérnek a citybeli vélemények, hogy a kamatdöntő testület összetételének változása milyen hatást gyakorolhat az MNB további kamatpolitikájára.
MTI-Eco, 2011. február 17. csütörtök, 16:10

Egyes londoni befektetési szakelemzők szerint a parlament által választandó új monetáris tanácsi tagok belépése akár az eddigi kamatemelések visszafordítását is eredményezheti, más citybeli elemzők ugyanakkor nem tartják valószínűnek ezt a forgatókönyvet.

Ez utóbbiak közé tartoznak a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális befektetési kutatórészlegének felzárkózó piaci szakértői, akik csütörtökön adott előrejelzésükben közölték, hogy sem hétfőre, sem az év végéig nem várnak újabb MNB-kamatemelést, ugyanakkor a kamatcsökkentés esélyét is "alacsonynak" tartják. A ház szerint a legutóbbi makroadatsor - főleg a várakozástól elmaradó januári éves inflációs ütem - jövő hétfőn valószínűleg "átbillenti a mérleget" az MNB monetáris tanácsában a 6 százalékos alapkamat változatlanul hagyását pártolók javára, különös tekintettel arra, hogy már januárban is csak szűk többség szavazott az emelésre. 

A BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzőinek csütörtöki értékelése szerint a magyar kormány jelenlegi kommunikációja alapján "valószínűtlennek" tekinthető, hogy a monetáris tanácsi váltás a magyar pénzügypolitika visszafordulását eredményezné. A cég szakértői szerint jegybanki függetlenség tiszteletben tartására tett legutóbbi kormányzat ígéretek esetleges megszegésének potenciális ára - a hitelességvesztés, a kockázati árazások emelkedésének költsége és a forint gyengülése - a "megfontolatlan" monetáris tanácsi kinevezések ellen szól, különösen azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már cáfolta az inflációs cél emelésének szándékát.

A teljes pénzügypolitikai fordulatot a várható negatív hatásokra tekintettel más nagy londoni házak sem tartják valószínűnek.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által a globális felzárkózó térség idei kilátásairól nemrég közzétett előrejelzés szerint ha a kinevezési szabályok módosításának eredményeként enyhébbé válna a magyar jegybanki politika, az akár olyan mértékű forintgyengülést is okozhat, amelynek a devizahitelesekre gyakorolt negatív hatása messze meghaladná az esetleges kamatcsökkentések kedvező reálgazdasági hatásait.

A Cityben vannak ugyanakkor ezzel ellentétes várakozások is. Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének szakelemzői a hétfői monetáris tanácsi ülésre adott, kamattartást valószínűsítő előrejelzésükben megerősítették azt a már korábban is hangoztatott véleményüket, amely szerint a parlament által kiválasztandó új testületi tagok várhatóan "sokkal nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra, sőt túl magasra emelkedett".

A cég szakelemzői "valószínűtlennek" nevezték a piac által decemberig árazott további negyed százalékpontos MNB-kamatemelés bekövetkeztét, sőt annak a "növekvő kockázatát" látják, hogy az új monetáris tanácsi tagok - akik többségben lesznek a testületben - visszafordíthatják az eddig végrehajtott kamatszigorításokat is.

A 4cast londoni szakelemzői szerint márciusban, az új inflációs jelentés közzététele után lehet majd felmérni annak az esélyét, hogy a magyar jegybank szigorító ciklusa megáll-e a jelenlegi 6 százalékos kamatszinten. A januári inflációs adatokból és a még mindig "viszonylag gyenge" gazdasági növekedésből megítélhetően azonban megvan az esélye annak, hogy az új jelentés lefelé módosítja az inflációs előrejelzést, és ez "egyelőre" véget vethet a kamatemelési kurzusnak - jósolták a 4cast elemzői.

A ház szakértői előrejelzésükben a Monetáris Tanács döntését befolyásoló tényezők között kiemelték azt is, hogy a szigorítási ciklus novemberi kezdete, sőt az előző, januári kamatdöntő ülés óta is javultak a piaci kockázati mutatók. Az euró forintárfolyama a november végi 284 helyett jelenleg 270 körül mozog, ami hozzávetőleg 5 százalékos forinterősödésnek felel meg, emellett csökkentek a kormánykötvény-hozamok, és a januári kamatemelés óta csökkent a magyar törlesztéskockázati biztosítási ügyletek díjszabása is - hangsúlyozták a 4cast elemzői.

Ez utóbbi kockázati mutató éppen csütörtökön süllyedt ismét a 300 bázispontos küszöb alá. Az egyik vezető citybeli adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision csütörtöki kimutatása szerint a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) díja az aznapi londoni kereskedésben 299 bázispont - 10 millió euró magyar szuverén adósságra 299 ezer euró - körül mozgott. Egy hete 300 bázispont feletti, egy hónapja még 400 bázisponthoz közeli magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon.

HOZZÁSZÓLÁSOK