Magasabb inflációt, gyengébb GDP-ütemet várnak az elemzők

Az elemzők továbbra is lényegesen pesszimistábbak a kormányzatnál, legalábbis ez derül ki mind az októberi inflációs, mind pedig a harmadik negyedéves GDP-konszenzusokból.
Molnár Csaba, 2006. november 13. hétfő, 08:41
Fotó:

A NAPI Gazdaság októberre vonatkozó konszenzusa tavaly októberhez képest 6,15 százalékos áremelkedési ütemet mutat, egy hónapra visszatekintően pedig 0,3 százalékosat. A szakértők feljebb hozták az év egészére vonatkozó átlagos, valamint a decemberre várt áremelkedési ütemet egyaránt. Egy hónappal korábban átlagosan 3,67 százalékot vártak, most 3,9 százalékot - a kormány 3,5-öt. Az év végére várt áremelkedési ütem pedig 6,05-ről 6,4 százalékra emelkedett.
Az elemzők szerint a maginfláció enyhe emelkedését ellensúlyozni tudja az üzemanyagárak mérséklődése.

A feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexében enyhe emelkedést várnak. Az éves inflációt az élelmiszerárak és az energiaárak tovább emelik, részben az alapélelmiszerek árai növekedésének továbbgyűrűzése, részben a még mindig nem teljesen beépült áfaemelés miatt - kommentál Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Igaz, a tavaly októberi, az üzemanyagok esetében előrehozott forgalmiadó-csökkentés (és a Katrina hurrikán utáni korrekció) miatt a bázis lényegesen alacsonyabb, mint az előző hónapban, így a mérséklő hatás is kisebb. Az év végéig a maginfláció enyhén mérséklődhet, köszönhetően az elmúlt hetekben bekövetkezett forinterősödésnek, miközben a kedvezőtlen bázishatás miatt az üzemanyagárak éves indexe újra pozitív tartományba kerülhet - vélekedik Rebák Attila, a Credit Suisse elemzője.

A GDP harmadik negyedéves növekedése szempontjából ugyancsak kritikusabbak az elemzői kilátások a kormányzaténál: miközben a konvergenciaprogramban 2006-ra 4,1 százalékos bővülés szerepel, a szakértői konszenzus 3,875 százalékot mutat. A harmadik negyedévben a növekedés kicsit lassul: 0,9 százalékos negyedév/negyedéves növekedés várható, amivel az év/év növekedés kereken 4 százalékos lesz - számszerűsít Pénzes Petra, a Kopint-Datorg tudományos munkatársa. A termelési oldalon valószínűleg az ipar, illetve a feldolgozóipar húzta a növekedést. A felhasználási oldalon pedig továbbra is az export a húzóerő.

Suppan Gergely szerint az erős ipari dinamika mellett a szolgáltatások területén a belső kereslet dinamikájának csökkenése és a közösségi szolgáltatások szűkítése miatt erőteljes lassulás várható, de a negatív hatásokat részben ellensúlyozhatja a pénzügyi tevékenység jelentős hozzáadottérték-növekedése a kamatadó bevezetése előtt. A mezőgazdaság továbbra is visszaesést mutathat a kedvezőtlen időjárás miatt. Az építőiparban már megjelent a megszorítások előszele: a lakásépítések visszaesése tükröződik az építőipari statisztikákból, azonban további erőteljes visszaesésre lehet számítani, mivel a lakossági reáljövedelmek visszaesése miatt a lakáshitel-kereslet szűkülése várható. Az autópálya-építések is visszaesést mutatnak a tavalyi kimagasló bázis után.

A felhasználás szempontjából a harmadik negyedévben kissé lassult a lakossági fogyasztás, a megszorításokat azonban még nem lehet érezni, de a közösségi fogyasztás visszaesése már látványos lehetett. A gyenge beruházási tevékenység miatt a belföldi felhasználás mérsékli a GDP növekedését, így a növekedést leginkább a nettó export húzta a harmadik negyedévben.

HOZZÁSZÓLÁSOK