Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, amiből az derül ki, hogy Magyarországnak van relatíve a legdrágábban működő kormányzata - írja a Népszava. Az EU 27-ek átlagosan GDP-jük 5,8 százalékát költik a bürokráciára, azaz az általános közösségi szolgáltatásokra, ez ugyanakkor idehaza az Orbán Viktor-féle államigazgatásban 8,2 százalék volt. Hasonlóan magas az adat - 7,9 százalék költött - Finnország esetén, míg Ausztriánál 5,7 százalék, a V4 országokban 4-5 százalékát ez a mutató.

A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem, az utóbbiban Magyarország a GDP egy százalékával kicsit elmarad az uniós átlagtól (1,3), de a rendvédelemre költött 2,1 százalék nagyjából megfelel az átlagnak.

QP | Quality Placement

A magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Ennél kevesebbet a GDP arányában csak Lettország (4,2), illetve Olaszország (4 százalék) költött. Az Eurostat adatai szerint az átlagos uniós költés ezen a téren a GDP hét százaléka. Ausztriában ez az érték 8,3 százalék volt, de Csehországban is a bruttó hazai termék 7,6 százaléka jutott erre a célra. Magyarországon 2010-hez képest nominálisan jelentősen növekedtek az egészségügyre fordított kiadások, ám a GDP arányos kiadások - mint az Eurostat adataiból látható - csökkentek és messze elmaradnak az uniós átlagtól.

A közoktatásra a magyar állam a GDP 4,7 százalékát fordítja, ami pontosan megegyezik az uniós átlaggal. A magyar államháztartás 2019-ben a GDP 12,7 százalékát fordította a nyugdíjakra és szociális ellátásokra, míg az uniós átlag 19,3 százalék volt. Ez az arány csökkent: 2010-ben akkori nemzeti jövedelem 17,3 százaléka ment erre a célra.