A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Oroszi László 1996-ban jelentette be használati mintaoltalomként az irányítósávos sportcipő elnevezésű találmányát. Ennek lényege, hogy a sportcipő rúgásra használt felületén több elkülönült irányítósáv volt kialakítva, melyen rugalmas gumibevonatból készített sűrű, ferde bordázat gondoskodott arról, hogy az arra eső labda főleg a kívánt irányban repüljön el. A cipő orrának felületére több ilyen irányítósáv került. Az irányítósávok helyzete és a bordák iránya az adott játékos lövési szokásainak megfelelően rendezhető el. Az így kialakított sportcipővel a játékosok kis gyakorlás után nagyobb pontossággal tudták a labdát a kívánt célhoz eljuttatni.

A találmányt Oroszi még fejlesztési stádiumban megmutatta az Adidas magyarországi képviselőjének, licenc vásárlását is felajánlotta, ám ettől a cég elzárkózott. Néhány évvel később azonban a vállalat is piacra dobott több olyan sportcipőt, melyen az Oroszi-féle irányítósávos bevonat megtalálható volt, és ezeket a cipőket éveken át forgalmazta.

Oroszi − a legtöbb magányos feltalálóhoz hasonlóan − nem tudott elegendő tőkét vagy támogatást szerezni ahhoz, hogy önállóan piacra vihesse találmányát, illetve néhány évig egy távol-keleti licencia vevője a licencben gyártott  cipőket Nyugat-Európában hasznosította.

Ezzel együtt az Adidas hasznosítását a feltaláló jogosulatlannak tartotta, és a cég ellen évekkel ezelőtt szabadalombitorlás címén pert indított. Az Adidas − ellentámadásként − megsemmisítési eljárást kezdeményezett Oroszi időközben engedélyezett magyar szabadalma ellen. Emiatt a bíróság a szabadalombitorlási eljárást a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Első körben a megsemmisítési kérelmeket a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH; idén január óta Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala − SZTNH) dönti el, és az első eljárás, amely az akkor még használati mintaként engedélyezett jog ellen 2003. februárban kezdődött, az Adidas sikerét hozta: a használati mintát akkor nem jogerősen megsemmisítették. Ám Oroszi a használati mintaoltalmat szabadalmi bejelentéssé átalakította, és megoldására szabadalmat is kapott.

A szabadalom ellen új megsemmisítési eljárás indult 2006 februárjában − és ezzel egy viszontagságos történet kezdődött.  Az MSZH első döntése Oroszi számára látszólag kedvező volt, de a szabadalmat nem a feltaláló által kívánt terjedelemben tartották fel, ezért ő a Fővárosi Bírósághoz (FB) fellebbezett, ahol az ügyet új eljárásra visszaküldték az MSZH-hoz. A megismételt eljárásban a döntés 2010 nyarán született meg, ez már kedvező volt a feltaláló számára, a szabadalmat olyan igénypontokkal engedélyezték, melyek számára elfogadhatóak voltak, de a döntés ellen az Adidas fellebbezett az FB-hez. Majd a bíróság a közelmúltban (2011. február 22-én) hozta meg végzését, melyben a szabadalmat fenntartotta, és az engedélyezett igénypontok kissé eltértek ugyan a korábban engedélyezettől, de Oroszi számára még mindig kedvezőek, és a végzés elismeri: a sportcipő tárgyú megoldás szabadalmazható alapgondolaton nyugszik.

Bár ez a döntés alapvető jelentőségű, hiszen a szabadalmazhatóságot már két szakmai fórum (az MSZH hivatásos szabadalmi elbírálókból álló tanácsa, valamint az FB háromtagú szaktanácsa) kimondta, a feltaláló kálváriája valószínűleg még nem fejeződött be, mert a most hozott döntés ellen az Adidas még a Fővárosi Ítélőtáblához fellebbezhet. Feltételezhető, hogy ez a fellebbezési eljárás már nem tart évekig és belátható időn belül megszületik a jogerős döntés, mely lehetőséget ad Oroszinak, hogy érdemben folytathassa a felfüggesztett szabadalombitorlási eljárást az Adidas ellen.