A "Földet a gazdáknak programot" azért indította a kormány, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, vagyis a helyben lakó magyar gazdáké. A program szorosan hozzájárult ahhoz a kormányzati célhoz is, hogy a családi, kis és középbirtokok aránya jelentősen növekedjen a nagybirtokokkal szemben, a korábbi 50:50 százalék arányról 80:20 százalékos arányra - véli a FM.

Magyar föld magyar kézben

A "Földet a gazdáknak program" emellett biztosítja azt is, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon, miközben az európai uniós szabályok miatt 2014 májusában lejárt a külföldiek földvásárlási moratóriuma. Hazánkban csak helyben lakó, földműves, természetes személy vásárolhat földet, akinek legfeljebb 300 hektár tulajdona lehet.

"Tisztességes piaci áron" vásároltak

A "Földet a gazdáknak program" keretében bonyolított nyilvános árverések útján minden harmadik magyar gazda - mintegy 30 ezer földműves - juthat piaci áron földtulajdonhoz, köztük több mint 1200 fiatal gazdálkodó. A 290 ezer hektár meghirdetett földterület közel 70 százaléka, így talál gazdára. A nem értékesített földek az állam tulajdonában maradnak. Az árverési vevők 99 százaléka 150 hektár alatti területre licitált sikeresen, ez több mint 8600 földterültet érint, az árverési vevők 65 százaléka 50 hektár alatt, 50 százaléka pedig 20 hektár alatti földtulajdonra licitált, és mindössze 9 százalék az, aki több mint 100 hektár feletti földtulajdont szerezhet. A gazdák tisztességes piaci áron - 1,4 millió Ft/hektár átlagáron - a 2015-ös évi országos termőföld átlagárnak közel a duplájáért vásárolták meg a földet - véli a FM.

A törvényjavaslatok értelmében a kormány lezárja a földárverési eljárásokat, de a "Földet a gazdáknak programon" belül a 3 hektár alatti földek értékesítése és a haszonbérbe adások tovább folytatódnak.

A földárverésekből az államnak mintegy 270 milliárd forint bevétele származik, amelyet a kormány az államadósság csökkentésére fordít.