Már csak a magyar kormány nem egyezett meg a Norvég Alappal

Nem írja alá a kormány a 70 milliárdos norvég alapos szerződést, mert beleszólást akar a civilek ügyeibe - írja a Narancs.hu. Magyarországon kívül minden ország megállapodott a Norvég Alap jelenlegi támogatásairól.
Herman Bernadett, 2019. április 29. hétfő, 15:50
Fotó: Pixabay

Miután márciusban Norvégia és Ciprus megegyezett az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról, a program honlapja szerint a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást. Pedig mi lennénk az alapok egyik fő haszonélvezői, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra - írja a lap.

A norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség - tették hozzá a norvégok.

A civileknek szánt 7 milliárd elosztásába is beleszólna a magyar kormány

A civil szervezetek számára fenntartott alap a teljes, közel 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka lehet. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője, míg a fennmaradó összeget a fogadó kormány - esetünkben a magyar - oszthatja szét (például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására).

A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában - ismertette a követelményeket Per Bardalen Wiggen, a norvég külügy szóvivője.

A magyar kormány azonban korábbi nyilatkozatok alapján az alapok civil részébe is beleszólást szeretne, de legalábbis "vétójogot" az alapkezelő kiválasztásánál. Az ITM ezúttal nem adott konkrét választ arra a kérdésre, miért csúszik a szerződés aláírása, csupán azt közölték, hogy "Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal" - írta a Magyar Narancs Online.

HOZZÁSZÓLÁSOK