Magyarország már megint az élre tör - ki nem találná, most miben

Mert nagyot álmodni Simicskó István honvédelmi miniszter, aki alig pár hete azt vizionálta, hogy a magyar hadsereg 2026-ra a térség egyik meghatározó fegyveres testületévé válik. Jelenleg a visegrádi négyek (V4) közül Magyarország költi a legkevesebbet hadseregére. Tavaly 300 milliárd forint jutott a Magyar Honvédségnek, ami a GDP 0,8 százaléka. Innen szép nyerni.
Papp Zsolt, 2017. február 23. csütörtök, 07:12
Fotó: Napi.hu

Az a cél, hogy 2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé váljon a Magyar Honvédség - mondta a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség (MH) éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén Simicskó István. A honvédelmi miniszter kötelező kormányzati propagandával is leöntötte mondanivalóját, miszerint a magyar gazdaság erősödésének köszönhetően a honvédség fejlesztésére olyan lehetőség van, amilyen 25 éve nem volt.

A fejlesztés mögötti okok viszont ennél jóval prózaibbak: a Magyar Honvédség az elmúlt 30 évben a költségvetés mostohagyereke volt, a kilencvenes évek gazdasági-társadalmi átalakulásai a néphadseregből átalakult honvédséget sem hagyhatta érintetlenül, hisz a hidegháborúra kialakított tömeghadsereget egy kicsi professzionális honvédséggé kellett átalakítani.

A tömeghadsereg leépítése sikerrel folyt, ám a helyét csak nehézkesen vette át a profi hadsereg. Az elmúlt 30 évben előbb a délszláv háború, majd az elmúlt években az ukrán válság, legutóbb pedig a migráció állította biztonsági kihívások elé a Magyar Honvédséget, amely eközben igyekezett megfelelni a nemzetközi feladatvállalásainak is - mindezt sok esetben még a hidegháborús fegyverrendszerekkel.

15 éve tart a lejtmenet

A 2000-es évek elején egy modernizációs hullám érte el a honvédséget, köszönhetően az akkori gazdasági növekedésnek illetve a viszonylag friss NATO-tagságból eredő politika lelkesedésnek. A 2000-es évek közepére ez a lelkesedés azonban elfogyott, a honvédelem egyre alacsonyabb prioritása lett a költségvetésnek, ennek megfelelően a a védelmi kiadások folyamatosan csökkentek. Nominálisan a mélypontot 2012-2014- között érték el.

Tavaly viszont megindult a rég esedékes béremelés a katonáknál is, a védelmi kiadások évi 30 milliárd forinttal emelkedtek, így már elérték a 300 milliárd forintot, azaz a GDP 0,8 százalékát. Érdemi fejlesztések viszont mind a mai napig nem történtek a magyar hadseregben.

A V4-ek közül Magyarország a SIPRI Military Expenditures Database 2016-os adatai szerint az utolsó előtti helyen áll Szlovákiát éppen megelőzve - idézi az adatokat Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa, a központ most megjelent elemzésében.

Tehát ez az a kiinduló állapot, ahonnan Simicskó István a térség meghatározó hadseregévé szeretné tenni a Magyar Honvédséget.

Sehol sem vagyunk a régióban

A 2015-ös adatok szerint Magyarország 1,2 milliárd dollárt, míg északi szomszédunk 1,1 milliárd dollárt - a GDP-je 1 százalékát - költötte védelmi célokra - vagyis arányaiban Magyarország költ a legkevesebbet a védelemre.

Lengyelország átfogó védelmi reformot hajt végre 2009 óta, emiatt védelmi kiadásait a GDP 2 százaléka közelében tartotta, ami a magyar védelmi kiadásokhoz képest csillagászati összegű 12,6 milliárd dollárt tett ki. A lengyel védelmi elkötelezettséget - és a kiadásokat - tovább növelte az ukrán válság.

A méretében Magyarországgal legjobban összemérhető Csehország védelmi költségvetése 2,1 milliárd dollárra rúgott 2015-ben és azt vállalta, hogy 2020-ig a GDP 1,4 százalékát költi erre.

Szlovákia a jelenlegi GDP-je 1 százalékát kitevő kiadásait a GDP 1,6 százalékára emelné 2020-ra. Magyarország viszont a jelenlegi 0,8 százalékos GDP-arányos szintet 2022-ig növelné a GDP 1,4 százalékára - írja Csiki Tamás.

A jóval nagyobb népességű Románia a GDP 1,4, míg a szintén NATO-tag Horvátország szintén GDP-je 1,4 százalékát fordítja védelemre.

Ukrajna nagyságát tekintve, a semleges Ausztria pedig gazdasági értelemben játszik más ligában, így a Magyar Honvédség egyedül Szlovéniát tudja hadseregével megelőzni jelenleg.

A döntés már 2014-ben megszületett

A katonai kiadások növelésére tett vállalások már a NATO 2014-es newporti csúcstalálkozóján megszülettek Walesben, ám a magyar hadseregben valódi fejlesztések azóta sem történtek. (A béremeléseket nem lehet annak tekinteni.)

A NATO-irányelvek szerint a tagországoknak a GDP 2 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítani, ám 28 tagállamból ennek csak az USA (3,61 százalék), Görögország (2,38 százalék), Nagy-Britannia ( 2,21 százalék), Észtország ( 2,16 százalék) és Lengyelország ( 2,0 százalék) felel meg. A védelmi kiadások mediánja 1,2 százalék, aminek elérése nem lehetetlen Magyarország számára sem rövid időn belül, a kiadások évenkénti, a GDP 0,1 százalékát (35 milliárd forint) kitevő tervezett emelésével.

A béremelés nem elég

A newporti csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat szerint azonban nem elég a védelmi költségvetést "csak" növelni, azok legalább 20 százalékát nagy fegyverrendszerek beszerzésére, kutatás-fejlesztésre, vagyis a technológia modernizációjára kell fordítani. Ennek a kihívásnak azonban nem is olyan egyszerű megfelelni, azon országoknak, amelyek nem rendelkeznek komoly hadiiparral - mint például Magyarország.

Ezzel együtt a Magyar Honvédség technikai elmaradottsága szembetűnő, hisz komoly védelmi beszerzés utoljára a 14 Gripen többcélú repülőgépek beszerzése volt. Ezek csapásmérő képességeit most kezdik csak elsajátítani a magyar pilóták.

A háromdimenziós radarok beszerzését a NATO fizette, ezen túl érdemi fegyverrendszerek beszerzésére nem költöttek a magyar adófizetők. A MH elveszítette helikopterképességeinek jelentős részét, az elmúlt években már honvédségi kutató-légimentő szolgálat két gépének kiállítása is nehézséget okozott, a 40 éves AN-26-os szállítógépek pedig üzemidejük utolsó óráit élik, előbb-utóbb földre kényszerülnek.

Rendőrök munkáját végzik

A szárazföldi csapatok korszerű fegyverekkel való ellátását jellemzően amerikai hadisegélyből oldják meg, ezzel együtt sem használható terepjárói, sem korszerű páncélozott járművei nincsenek a Magyar Honvédségnek. A szárazföldi csapatok feladatinak jelentős részét jelenleg a déli határvédelem teszi ki - ami egyáltalán nem a honvédség, hanem a belügyhöz tartozó rendőrség vagy határőrség feladata lenne.

Más kérdés, hogy nem világos az sem, milyen képességekre is lenne szükség. Eddig ugyanis a szavakban emlegetett Zrinyi 2026 fedőnevű program sem tartalmaz erre való utalásokat. Ebben sokkal inkább a tartalékos rendszer felállításról vagy egy új Honvédelmi Sportszövetség megalapításáról van szó.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

makkmarci, 2017.02.24 06:34

jah még egy kérdés:
Ha a vezér úgy le.. Putyint akkor kitől féltek elvtársak?
És évről évre megteszi ugye
https://www.youtube.com/watch?v=4WvR2P35sOE
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

makkmarci, 2017.02.24 06:32

"a magyar hadsereg 2026-ra a térség egyik meghatározó fegyveres testületévé válik"

Idáig olvastam.
És felvillant bennem, hogy mennyi esze van annak akit ez a bagázs még mindig meg tud vezetni...
Gratulálok fidesznyikek!
nektek is és a félelmetes Simicskó alvezérnek akitől retteg a térség...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html