Bajnai Gordon és Jorgosz Papandreu korábbi sajtótájékoztatójuk után a budapesti Corvinus Egyetemen tartott fórumot, az elhangzottak között persze volt némi átfedés.

Mind Magyarország, mind Görögország azért került nagyobb válságba, mert a szükséges időben nem hozta meg azokat a reformértékű lépéseket, amelyekre szükség lett volna - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a Corvinus Egyetemen tartott előadásában. Mivel nem vagyunk tagja az eurózónának, kézenfekvőbb volt az IMF részvétele a magyar mentőcsomagban, ennek ellenére Görögországnak is meg kell kapnia azt a pénzügyi segítséget, amit megkapott Magyarország. Hosszabb távon ezért lesz szükség az Európai Monetáris Alap létrehozására, hogy megteremtse a pénzügyi segítség intézményes feltételeit az eurózóna országainak is - fogalmazott Bajnai.

Görögország szempontjából ezek a több év alatt létrehozható intézmények nem jelentenek segítséget. Görögországnak - hazánkhoz hasonlóan - kettős feladatot kell végrehajtani: a rövid távú pénzügyi stabilizációt illetve középtávon a növekedés feltételeit megteremteni.


A kulcs a pénzügyi bizalom megszerzése - a magyar államháztartás GDP-arányos hiánya egy év alatt öt százalékponttal csökkent, ami jelezte, hogy az ország eladósodása megállítható. Ennek eredményeként a forint 15 százalékkal erősödött az euróval szemben az elmúlt egy évben, a jegybanki kamat pedig húsz éves mélypontra került. (Mindehhez persze nem kis mértékben hozzájárult az egy éve tartó tőkepiaci rally is. A szerk.)

Magyarország jövő évi növekedését 3-4 százalék közé várják az elemzők, ami a magyar gazdaság legégetőbb problémáján, az alacsony foglakoztatáson is segíthet. A magyar polgárok a magas deviza-hitelállomány miatt nagyon gyorsan megértették, hogy mit jelent a gazdasági válság - ami segíthette a megszorítások elfogadását. Görögország esetében,  az eurózóna tagjaként, ez nem áll fent - fogalmazott a magyar miniszterelnök, aki szerint nem lehet sikeres a válságkezelés annak társadalmi elfogadása nélkül.

Európa következő tíz éven egy alacsonyabb növekedési pályával kell megnézni, az országok többsége költségvetési hiányának csökkentésével lesz elfoglalva, miközben versenyképessége csökken a feltörekvő gazdaságokkal szemben. Olyan alapvető szerkezeti változásokra van szükség Európában, amely lehetővé teszi, hogy megőrizze az öreg kontinens gazdasági - így végső soron politikai súlyát.

Európa nehéz időszak elé néz, de ennek az időszaknak is lesznek vesztesei és nyertesei. Magyarország a következetes politikájának köszönhetően nyertese lehet - de ezen az úton végig kell menni.


Az elmúlt húsz évben két fal is leomlott: a berlini fal, illetve a Wall Street-i falai - mondta Jorgosz Papandreu, görög miniszterelnök, aki szerint a két hatalom - az állam és a pénzpiac - mindenható volt, legalább is korábban ezt gondolták. A mostani válság a demokrácia kihívása, olyan megoldásokat kell találni, amely nagyobb beleszólást biztosít a szélesebb tömegeknek a társadalom irányításában, a piaci-vállalati döntések meghozatalában. Az a válság, amellyel szembenézünk, a demokratikus irányítás válsága is: a kormányzati irányítás, a vállalati irányítás gyengesége, a pénzügyi spekuláció alááshatja a stabilitásba vetett hitet - mondta a görög miniszterelnök. A globális-pénzügyi válság csak globális reformokkal oldható meg, hogy csökkenteni tudjuk pénzügyi világ befolyását csökkenteni tudjuk. Ehhez több Európára lesz szükség, hogy az unió képes legyen ellenőrizni a pénzügyi folyamatokat - ám nem szabad megfeledkezni a fiskális felelősségről sem. Biztosítani kell, hogy az eurózónában meglegyenek azok az eszközök, amely a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez szükséges - mondta Papandreu.


A görög kormány is hasonló úton jár mint a magyar kormány tette: a bérek és a nyugdíjak csökkentése mellett a tehetősebbek adóterheit növelték. Még ilyen nehéz időkben is szem előtt kell tartani a társadalmi igazságosságot - mondta a görög kormányfő. Magyarország fontos reformokat hozott meg - ehhez azonban az kellett, hogy a magyar gazdaság pénzügyi segítséghez jutott. Görögország ugyan az eurózóna része, ennek ellenére az IMF-hez fordult, hogy segítséget kapjon a spekulatív támadások kivédésére. Görögország nem pénzt kér, hanem azt, hogy a programját támogassák az eurózóna országai - fogalmazott Papandreu, aki szerint ugyanazokat az előnyöket kellene élveznie a görög kormánynak, mint az eurózóna többi országának.