A gazdasági válság katalizátorként hatott az új vásárlói trendek kialakulására Magyarországon. Annak eredményeként, hogy árérzékenyebbé és tudatosabbá váltak a vásárlók, megfigyelhető, hogy a bevásárlási alkalmak is tervezettebbek lettek. Megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe, ami abban is megnyilvánul, hogy egyre többen tanulmányozzák át a kereskedelmi láncok reklámújságait. Ez a tendencia ugyanúgy igaz a magasabb jövedelemmel rendelkező társadalmi szegmensekre is.

A GfK Hungária közreműködésével készült, 11 ország Háztartáspanel adatait magába foglaló felmérés alapján globálisan is kimutatható a vásárlási alkalmak számának csökkenése, vagyis kevesebbszer megyünk vásárolni, mint a korábbi években.

A kevesebb vásárlási alkalom egyben azt is jelenti, hogy csökken az alkalomszerű, úgynevezett impulzus vásárlások aránya is. A vásárlási gyakoriság csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a háztartások által látogatott boltok köre bővült, egy-egy jó ajánlat kedvéért a vásárló hajalmos messzebbre is elmenni, a kényelem kevésbé játszik szerepet.

A vásárlási helyszínek megválasztásakor az előző évek felmérései alapján konzisztensen az áru frissessége, az árszínvonal és a választék voltak Magyarországon a legfontosabb szempontok. Megfigyelhető, hogy a válság hatására csökkent e szempontok relatív súlya, és erőteljesen megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára.

A körbevásárlás hatására csökken a boltok iránti lojalitás, vagyis jobban szétaprózódik a boltok között a vásárlók költése.

A GfK szerint a kereskedőknek kihívást jelent, hogy kevesebb alkalom nyílik a vásárlók meggyőzésére az eladótéren belül, illetve növekszik a verseny a vásárlók megszerzéséért. Ma már szinte minden lánc rendelkezik saját hűség-programmal, és egy-egy háztartásban átlagosan 3 különféle lánc hűségkártyája vagy pontgyűjtő füzete található meg párhuzamosan.