A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A cigaretta fogyasztói árára vetített legalább 10 százalékos árrésnövekedés nagyjából 50−55 forint dobozonkénti drágulást jelentene, mivel azonban a cigaretta adóterhelése 71 százalék (áfa és jövedéki adó együttesen), a magasabb árrés mindkét adónemnél jelentkezik. Egy 850 forintos terméknél ez rövid távon 120 forint árnövekményt okoz, ami be is fagyhat, ha a cigarettapiac stabilizálódik.

A boltos zsebében 10 százalékos árréssel a jelenlegi 35−40 forint helyett 85 forint maradhat a 850 forintos termékárból, a fennmaradó rész az áfa- és a jövedékiadó-bevétel. Az árváltozás egyelőre kérdéses, a következő hónapokban a kifutó készletek miatt a gyártók lenyelhetik a növekményt, ám a százalékos árrés növelése jelentős hatással lesz az árszerkezetre, így belátható időn belül − talán már a nyár közepén − egyszerre kell jelentősen növelni a fogyasztói árat. Mindez szokás szerint az olcsóbb, sodródohányok vagy a feketepiac felé tereli a fogyasztást.

Pofon érkezhet a sötétből

A trafiktörvény munkatervezetének nyilvánosságra kerülésekor beszéltek a multik arról, hogy megerősödhet a feketepiac. Mikola Gergely, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója és egyben akkor a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének szóvivője arról beszélt, reális esélye van − a trafikrendszer miatt − a 15 százalékos feketepiacnak (Napi Gazdaság, 2012. január 19.). (Most 6 százalék körüli.)

Az már szinte biztos, hogy a dohányosok idén sem ússzák meg áremelkedés nélkül, ami az átalakuló kiskereskedelmi rendszerrel együtt hatványozott kockázatokat rejt. Ha valóban 15 százalékig erősödik a feketepiac, az nagyjából 5-6 milliárd forint forgalomkiesést jelent a gyártóknak Magyarországon, változatlan forgalmi (fogyasztási) szint mellett áfaoldalon a mostani feketézés mellett további 14, a jövedéki adónál pedig 21 milliárd forintot veszíthet a költségvetés. Jövedelem- és társaságiadó-oldalon erre még körülbelül 5 milliárd forint kiesés rakódik, a szaldó 40 milliárd forint körül alakulhat (jelenleg 17-18 milliárd forint a kiesés).

Az árrés emelkedéséből persze csoroghat be többlet, ez azonban közel sem annyi, amennyit elveszít az állam. Az akkori aggodalmak nem voltak alaptalanok, pillanatnyilag komoly káosz látszik kibontakozni a trafikhálózat indulásával, bár több olyan koncesszió is van a piacon, amely szervezett kereskedelmi hálózathoz tartozik.

Akiknek lövésük sincs a kereskedelemről

Számos koncesszió került olyanok kezébe, akik nem is számítottak a sikerre, ennek megfelelően most próbálják "kiokosítani" magukat. A rosszabb eset az, hogy sok a stróman, akik nincsenek döntési helyzetben, így a készletezésről, árubeszerzésről nem tárgyalhatnak a gyártókkal. Összesen 45 nap maradt a rendszer indulásáig, július elsejétől nem forgalmazhatnak a régi "pontok" cigarettát, ám nem tudni, hányan indulnak el a trafikokkal. A kiírásban 25 pluszpont járt azért, ha valaki július elsejei indulást vállalt, de arról nincs információ, hogy mennyien tettek így. A vállalt indulás elmulasztása azonban számon kérhető (a koncesszió visszavételével). Pillanatnyilag nem tudni, hogy a fennmaradó idő mire lesz elegendő azoknál, akiknek még helyiségük sincs és kisebb csoda szükséges ahhoz, hogy időre trafikot nyissanak − már ha vállalták.

Az adminisztráció mellett a gyártókkal is le kell tárgyalni a nyitáshoz szükséges árukészlet szállítását, ennek hiányában szintén borulhat az indulás. A gyártók sincsenek tisztában azzal, hogyan kell majd beszállítaniuk. Jelenleg 350-400 disztribútorral lefedhető az ország 42 ezer árusítóhelye, utóbbiak száma csökkenne 7 ezerre, azonban nem biztos, hogy a végpontra kell majd szállítani, elképzelhető, hogy elosztókat állítanak fel, ami néhány tucat munkavállalóval megoldható. A gyártóknál így csaknem ezer disztribútor kerülhet utcára.

Várják az öregek jelentkezését

Hétfőn került fel a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapjára egy felhívás, amely azok jelentkezését várja, akik húsz éve trafikot működtetnek, forgalmuk 80 százalékban dohánytermék-értékesítésből származik és pályáztak, de nem nyertek koncessziót. A miértre nincs válasz, legfeljebb spekuláció, hiszen nincs olyan módosítás, hogy a tervezett 2 ezer lakosonkénti egy trafik arány "hígulna". A zrt. a kormányzati szándéknak megfelelően vélhetően igyekszik kezelni a vesztes trafikosok helyzetét, ami az el nem induló vállalkozók koncesszióinak visszavételét is jelentheti. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint erről nem folytak egyeztetések, a jelentkezésnél pedig meglehetősen szűk kritériumokat szabtak meg. Kérdés még, hogy mi lesz azokkal, akik az eredeti tervek miatt nem akartak pályázni, a megváltozott helyzetben azonban már kifizetődőnek látják az üzletet. A felhívás azért is kérdéses, mert a zrt.-nek tudnia kell, hogy ki felel meg a kritériumoknak, hiszen a koncessziós pályázat mellé csatolni kellett egy környezeti leírást, amiben szerepel, hogy mióta működtet trafikot a jelentkező.

Magasba löki a bérleti díjakat a trafiknyitási hullám

Nagyjából a pénzváltókhoz hasonló méretű, 10-20, esetleg 30 négyzetméteres üzlethelyiségre van szükségük a trafikkoncesszió nyerteseinek a dohányboltnyitáshoz, ám ebből a méretből, különösen forgalmas helyen, nagyon kicsi a kínálat − mondta lapunknak Csörgő Anita, a CBRE kiskereskedelmi divíziójának vezetője. A kis üzletek fajlagos bérleti díja a legmagasabb, többszöröse az adott környék átlagos tarifájának, amit ma már gyakran a szintén ekkora területet használó pénzváltók sem tudnak kitermelni, a nagyobb boltok átalakítása pedig nem éri meg a költségek miatt.

Az Andrássy úton például három ilyen kis helyiséget találni, négyzetméterükért a sugárút átlagos 40 eurós bérleti díja helyett 100 eurót kér a tulajdonos, egy Auchanban pedig, ahol 10 eurós fajlagos költséggel számolnak a bérlők, a pénzváltó akár 50 eurót is fizethet − hívja fel a figyelmet a szakember, aki szerint átlagosan, a bevásárlóközpontokat is figyelembe véve, két és félszeres bérletidíj-szorzóval számolhatunk egy pár száz négyzetméteres üzlethez képest.

A hirtelen megjelenő kereslet és a szűkös kínálat pedig várhatóan még magasabbra tornázza a bérleti díjat. Nehéz helyzetbe kerülnek a forgalmuk jelentős részét cigaretta eladásából generáló élelmiszerüzletek, a szakértő szerint nagyon sok megy majd csődbe közülük, ezzel a piac más szegmenseiben növeli a túlkínálatot. Az üzlethelyiség-szektor már öt-hat éve az ingatlanpiac legmozgalmasabb szegmense, éppen a túlélésért folytatott harc miatt. Ezt a pezsgést a trafiknyitási hullám tovább fokozza − erősítette meg lapunk kérdésére Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. Mint minden külső beavatkozásnak, ennek is véges azonban a hatása, vagyis kérdés, hogy a bérleti díjak a hullám elültével maradnak-e a mesterségesen felduzzadt szinten − tette hozzá Petz.