Pozitívan hat ugyanakkor a fogyasztásra 2011-ben az szja-változás, illetve a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok közvetlen kifizetése. E két tétel azonban csak részben válik közvetlenül fogyasztássá - teszik hozzá a kutatók.

A magyar gazdaság növekedése továbbra is kétarcú: a bővülés motorja változatlanul az export és a kivitelre termelő feldolgozóipar, míg a belső felhasználás és ezzel együtt a szolgáltatások növekedése elmarad a korábban várttól.

Egyelőre nem javul a foglalkoztatási helyzet: nőtt a munkanélküliek és csökkent a foglalkoztatottak száma. A változás oka elsősorban a közmunkaprogram átszervezése. Összességében 2011-re átlagosan 11,0, míg jövőre 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak.

A magyarországi inflációt jelentősen emelte az év eddig eltelt időszakában a mezőgazdasági termékek, illetve az olaj drágulása. A belső kereslet ugyanakkor továbbra is visszafogott, és a magas munkanélküliségi ráta gátolja az ár-bér spirál kialakulását. A prognózis szerint 2011-ben 4,4, míg jövőre 3,2 százalékos lesz a fogyasztói árindex, vagyis a ráta a jövő év közepén az MNB 3 százalékos céljához közelít. Az MNB monetáris tanácsa várhatóan az év végéig tartja a 6 százalékos alapkamatot. Jövőre azonban a szigorú fiskális politika keresleti oldalon érdemben fékezi az árak emelkedését, így 2012-től az alapkamat lassú csökkentésére kerülhet sor.

A 2011-re tervezett költségvetési hiány szempontjából jelentős kockázatokat látunk a bevételi oldalon, elsősorban az áfa várható alakulása miatt - áll a prognózisban. Ezzel együtt 250 milliárd forintos tartalék, takarékos költségvetési politika mellett, elégnek tűnik a GDP-arányosan 2,9 százalékos hiány eléréséhez. Így a magánnyugdíj-pénzári vagyon államosításával együtt 2 százalékos többlettel zárhatja az évet az államháztartás.

A konvergenciaprogram szerint 2012-ben GDP-arányosan csaknem két százalékponttal javul az egyedi tételektől és a gazdasági ciklusok hatásaitól tisztított strukturális hiány. A jelentős költségvetési kiigazítás hozzájárulhat ahhoz, hogy 2015-re ötödével csökkenjen az állam mérete, javuljon a költségvetési egyensúly és ezzel együtt az ország versenyképessége. Bár a Századvég gazdaságkutatói látnak kockázatokat a makropályával és egyes konkrét intézkedésekkel kapcsolatban is, a konvergenciaprogram megvalósítása szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon azok, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése.