A nettó finanszírozási képesség az előzetes adatok szerint 2011 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,0 százaléka (1379 milliárd forint) volt. A magán-nyugdíjpénztári kilépések miatti tőketranszfer nélkül viszont az államháztartást a GDP 4,6 százaléka (1271 milliárd forint) erejéig kellett finanszírozni.

Az adatok az első három hónapot figyelembe véve még markánsabbak térnek el. Az első negyedévében az államháztartás finanszírozási képessége ugyanis így számolva a negyedéves GDP 36 százalékát tette ki. A magán-nyugdíjpénztári kilépésekhez kapcsolódó tőketranszfer elszámolása nélkül az első negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 5,6 százaléka volt. Ez a kozmetikázás azonban egyelőre csak statisztikai, hiszen a vagyon még nem került át a költségvetéshez.

A nyugdíjpénztárakból kilépők magán-nyugdíjpénztári tagsága 2011. március elsején szűnt meg a vonatkozó jogszabály szerint, ezért a pénzügyi számlák 2011 első negyedévében számolják el a kilépéssel kapcsolatos tranzakciókat - indokolja a jelenséget az MNB. A jegybank becslése szerint a háromezermilliárd forintnyi nyugdíjpénztári megtakarításokból  2650 milliárd kerülhet át. A kilépők reálhozama és tagdíjkiegészítése (amit a törvény szerint a volt tagok készpénzben is felvehetnek) 210 milliárd forintra rúghat.

Az államháztartásnál javító tényezőként jelentkező nyugdíjpénzek persze alaposan átszabják a háztartási megtakarítások helyzetét is. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási igénye 2011 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,8 százalékát érte el. A nyugdíjpénzek helyben maradása esetén az arány éppen ugyanekkora, csak ellenkező előjelű (a meghatározás szerint finanszírozási igény helyett finanszírozási képesség) lenne. Az első negyedévet a számítás a GDP több mint 36 százalékával borítja. Ennek akkor lenne jelentősége, ha a magánszemélyek a nyugdíjpénzre valóságos megtakarításként tekintettek volna (ami szakértők szerint egyáltalán nincs így).