Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti
mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint árbevételű cégek ellen folytatták. Nagy számban kerültek ugyanakkor eljárás alá azok, akiknek az árbevétele 2007-ben meghaladta az 1 milliárd forintot. Igaz, arányuk alacsony, de gazdasági súlyuk jelentős - kommentálta az adatokat Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója.

A vállalkozások kevesebb mint tíz százaléka számít jelenleg hitelképesnek és ez a helyzet csak tovább fog romlani, hiszen a vállalatok kis hányadának van növekvő bevétele. Ez a tisztulási folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely az ország gazdasági méretéhez képest egészséges lenne - írja a tanulmány.

A hazai szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem és a kiskereskedelem minden formája, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe.

A legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17,58 százalékát építőipari cégek ellen indították az elmúlt félévben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, valamint az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodásban valamint a gépjárműiparban aktív vállalkozások vannak nagy számban.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első félévben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 35 százalékát, Pest megyében pedig 10 százalékát indították. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb 2009 első hat hónapjában (6,75 százalék), majd ezt követi Nógrád megye (4,84 százalék) és Békés megye (3,32 százalék). A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése plusz 63,91 százalék volt, de szintén látványos romlást mutat Nógrád megye, ahol a csődhányad relatív növekedése plusz 39,46 százalék volt.

A tanulmány szerint nem számíthatunk gyors talpraállásra, várhatóan a következő negyedév lesz a legrosszabb, és legelőször a 2010 első negyedévének adataira
lesz érdemes figyelni. Idén rekord várható a felszámolási eljárások számát tekintve, hiszen már az első félévben 20 százalék feletti növekedés volt tapasztalható. Dercze hozzáteszi: hosszabb távon pozitív változást hozhat a szeptemberben hatályba lépő új csődtörvény, azt azonban még nem tudni, hogy Magyarországon az új törvény mikor érezteti hatását, de az kétségtelen, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb a szerepe van, ott a jelentősége is nagyobb.