Még meglehet a magyar elnökség nagy célja

Nem teljesen biztos, hogy kicsúszik a magyar uniós elnökség idejéből az európai gazdasági kormányzást uniós szinten szorosabbra fűzni hivatott hatos csomag elfogadása, bár az Európai Parlament (EP) csütörtöki szavazása után valószínűvé vált, hogy már csak a júliusban kezdődő lengyel elnökség idején kerül arra sor − mondta a Napinak Bakos Piroska, a magyar elnökség szóvivője.
Kasnyik Márton, 2011. június 24. péntek, 12:43
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az EP több mint kétezer módosító javaslatot fűzött az európai gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin által márciusban javasolt tervezethez, ezeket a különbségeket az elnökség erőfeszítéseinek köszönhetően is sikerült egy lényegi vitapontra lefaragni. Bakos szerint hiába nem fogadta el a parlament egy olvasatban a tanács javaslatát, a kérdést még nem zárták le, így még van remény arra, hogy június végéig kompromisszum szülessen az egyetlen kérdéses pontról, a fordított minősített többségi szavazás használatáról. A kérdést a csütörtökön kezdődött brüsszeli EU-csúcs is napirendjére tűzi.

A tavaly óta folyamatosan egyeztetések alatt álló, eredetileg Herman van Rompuy uniós elnök ad hoc munkacsoportja által felvázolt hat törvénytervezet célja a pénzügyi válságok megismétlődésének megelőzése lenne a tagállami gazdaságpolitikák koordinációjának erősítésével és a közös elvek megsértésének szankcionálásával. Eszerint a túlzott deficit mellett a túl nagy államadósság, sőt a folyó fizetési mérleg túlzott egyensúlytalansága is szankcionálhatóvá válna, valamint az ingatlan- és a devizapiacot, illetve a magánszféra eladósodását is közösségileg koordinálnák. Számos tagállam − köztük a leghangosabban Franciaország és Spanyolország − túl erős szabályokról és a nemzeti szuverenitás elvesztéséről beszél, ezért ragaszkodik a fordított minősített többségi szabályhoz, ami szerint csak akkor nem lépnének életbe az Európai Bizottság által kirótt szankciók, ha az Ecofin minősített többsége szavazná le azt. Számos kritikus szerint azonban az EU eljárásrendje éppen hogy nem teszi lehetővé elég gyorsan a szükséges szabályok életbe léptetését.

Bakos szerint a mostani csúcson formális jóváhagyásra váró Duna-stratégia, illetve a romastratégia nem nevezhető tartalmatlannak, pedig egyik sem emelkedik a közös politika rangjára. A romastratégia esetében a kérdés tematizálása volt fontos, és mivel keretprogramról van szó, a decemberre minden tagországban bemutatandó romaprogramok között nagyobb lesz az összhang.

A Duna-stratégiához pedig, bár nem rendeltek közvetlen forrást, a tagországok által fel nem használt források lehívhatóak lesznek a stratégia keretein beül; a 2007−2013-as uniós költségvetésben becslések szerint 10−30 milliárd euró felhasználatlan forrás marad, amire így pályázni lehet. Az elnökség további súlyponti témáit − így a következő, 2014-ben induló költségvetési ciklus kohéziós, illetve közös energia- és agrárpolitikai kezdeményezéseket − már a lengyel elnökség viszi tovább.

HOZZÁSZÓLÁSOK