Még nem tudni hány tagja lesz az agrárkamarának

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által ma társadalmi vitára bocsátott agrárkamarai törvénytervezet, illetve maga a tárca sok nyitott kérdést hagyott az ágazat jövőjéről. Egyelőre nem lehet tudni mekkora lesz a tagság, a kamara tagdíjbevétele, és a miniszter reményei szerint év végére felálló új testület szabad kezet kaphat a mezőgazdaságon belüli belső érdekegyeztetés rendszerének kialakítására.
Kiss Melinda, 2011. április 21. csütörtök, 15:28

Az agrárium egyre széleseb körű feladatainak és tevékenységeinek tükreként a jövőben új nevet kapna a Magyar Agrárkamara - derül ki a Vidékfejlesztési MInisztérium által ma társadalmi vitára bocsátott agrárkamarai törvény tervezetéből. Az új elnevezése Vidékfejlesztési-, Agrár- és Élelmiszeripari Kamara lenne. A megújuló köztestület érdekegyeztető fórumként működne a vidékfejlesztésben, az agrártermelésben, élelmiszerelőállításban, illetve kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, szereplők számára, miközben számos, államtól átvett feladatot is ellátna - természetesen a megfelelő költségvetési támogatás biztosítása után.  Az egyelőre bizonytalan, hogy pontosan hány tagja is lehet a megújuló szervezetnek, mivel a tervezet a kötelező tagság egyértelmű előírása helyett úgy fogalmaz, hogy a törvény erejénél fogva alanyi jogon tag, aki a jogszabályben felsorolt tevékenységeket végzi. Érdeklődésünkre Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy szeretnék az egyes agrár, élelmiszerelőállító, illetve -kereskedő tevékenység végzésének feltételéül szabni a kamarai tagságot. A testület az egy tag, egy szavazat elve alapján működne - szögezte le Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

A több százezresre becsült leendő tagság által igénybe vehető szolgáltatásokat azonban javarészt egy szűkebb kör, a legkevesebb évi bruttó 100 millió forintnál magasabb árbevételű ágazati szereplők finanszíroznák az állam, illetve az unió mellett, a MAK jelenlegi működését ugyanis jelentős részben EU-s támogatásból fedezik. A tárca elképzelése szerint az évi 100 milliós árbevétel alatti jövedelműeknek nem kellene tagdíjat fizetni, míg e fölött sávosan változna a tagdíj mértéke. A 100-300 millió forint közti árbevétel egy, míg a 300 millió és egymilliárd közti forgalom másfél ezreléke lenne a tagdíj. Egymilliárdos forgalom felett pedig két ezreléket kellene fizetni a kötelező tagságért. A VM becslése szerint 3-4 milliárd forint tagdíjbevétele lehet éves szinten a kamarának, amit az állami hozzájárulás mellett piaci alapú szolgáltatási díjbevételekkel egészíthet majd ki.

Reményeim szerint a most társadalmi vitára bocsátott tervezet véglegesített változata még a tavaszi ülésszakon a Parlament elé kerülhet, és még a nyáron hatályba léphet - jelentette ki Fazekas Sándor. A társadalmi egyeztetés május közepéig tart. Mindez azt jelentené, hogy a második félévben meg kellene tartani egy teljes tisztújítást az agrárkamarai rendszerben, kezdve a most létrehozandó települési mezőgazdasági bizottságoktól a megyei listás szavazással lebonyolítandó megyei kamarák tisztségviselőinek megválasztásán át az országos köztestület megújításáig.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Agrika, 2011.04.22 11:16

Jakab Pistáék ügyesek.
A tervezett szerint a kamarai szavazásnál nem állíthatnak jelöltet csak MAGOSZ, vagy a hozzá hasonló MOSZ méretű szervezetek.
Összeborulnak a jobboldali és baloldali zöldbárók. Az új arisztokrácia. A kisebb, helyi szervezetek teljesen kimaradnak a jelölti körből.
Nesze neked lokalitás!
Nesze neked kistermelő!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html