Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A Közjó és Kapitalizmus Intézet (KKI) szerdán mutatta be újságíróknak legújabb összegzését Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról 2010 címmel.
A jelentés egyik legfőbb megállapítása szerint tavaly a kormány egyes intézkedései leértékelték a hosszú távú gondolkodást. Az új kormány is a makrogazdasági egyensúly megteremtését helyezte előtérbe, de ehhez a korábbinál népszerűbb eszközöket léptetett életbe, ezek azonban rombolták a kapitalizmus hosszú távú esélyeit. Ilyen lépések voltak például a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedések, illetve a szektorális különadók bevezetése - mondta Szalai Ákos, a jelentés szerkesztője.
Az intézet munkatársai a "jó kapitalizmust" olyan társadalomként és gazdaságként határozzák meg, amelyben az egyéni jólét forrása az értékteremtő munka és a vállalkozás, a társadalom pedig az egyének együttműködésének szabadságára épül.
Megrendülhet a bizalom
A jelentés összeállítói a nyugdíjpolitikát, a nyugdíjrendszert a "jó kapitalizmus" szempontjából vizsgálták. Eszerint vizsgálva a nyugdíjkérdést nem az a gond, hogy piaci vagy állami nyugdíjrendszer működik-e, hanem az, hogy a hazai nyugdíjrendszer már sokadik reformját éli meg rövid időn belül. Az újraszabályozás miatt a kormányzat hosszú távú ígéreteibe, a jogrendszer stabilitásába vetett bizalom rendülhet meg - mutatott rá Szalai Ákos.
A kereskedelmi láncokra, a pénzügyi vállalkozásokra, bankokra, távközlési és energiaszolgáltatókra kivetett különadó hatásainak "elkendőzése" - a jelentés készítői szerint - a politikai népszerűség keresés egyik legkevésbé elfogadható technikáját jelenti. Ugyanis ezekben az esetekben a kormányzat is tisztában lehetett azzal, hogy a különadók egy részét a cégek, pénzügyi vállalkozások, bankok a fogyasztókra, az ügyfelekre háríthatják át - mondta Szalai Ákos.
Urbán: sarkalatos törvény kell
Urbán László, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) magyarországi kiküldöttje, a Közjó és Kapitalizmus Intézet Közhasznú Alapítvány kurátora elmondta: szerencsés lenne egy olyan kétharmados, sarkalatos törvény megalkotása, amely korlátozná a költségvetési kiadások elszaladását. Az államadósság GDP-hez mért maximális szintjének rögzítését az új alaptörvényben jó iránynak ítélte Urbán, tényleges elérését azonban belátható időn belül nem tartotta lehetségesnek.
A Jalopnik túrt elő egy ősrégi, alig ismert, de annál érdekesebb sztorit az 1976-os Formula-1-es szezon szerencsétlenül járt brit tévénézőiről. Ez volt az év, amikor Niki Lauda és James Hunt olyat meccseltek, hogy azt még Hollywoodnak sem kellett nagyon túlszínezni, hogy tőle szokatlanul nagy történelemtisztelettel megcsinálja belőle az évezred eddigi legjobb autósportos játékfilmjét. A magának való kócos osztrák és a hedonista brit szépfiú oda-vissza küzdelme; Lauda összeégése, Hunt egyetlen vébé címe... emlékezetes szezon volt, kár, hogy a brit tévénézők ebből akkor nem sokat láttak.