Immár 13 éve, 2008. január 1. óta változatlanul mindössze 28 500 forint a teljes nyugdíj és 24 250 forint az árvaellátás legkisebb összege.

Ezeket az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összegeket a korábbi rendeletek évente megerősítették - például tavaly a 2008. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megállapított nyugdíjakra és árvaellátásokra vonatkoztak -, az új rendelet azonban kiveszi az időbeni kereteket, és nemes egyszerűséggel elrendeli, hogy a nyugdíj minimális összege 28 500 forint, az árvaellátás minimális összege 24 250 forint, és pont - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

QP | Quality Placement

Miért maradhat immár több mint 13 éven át változatlanul ennyire arcpirítóan alacsony ez az összeg, amelynél főszabályként nem lehet kisebb egy teljes (vagyis legalább 20 év szolgálati idő alapján meghatározott) nyugdíj összege?

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj.

A tényleges öregségi nyugdíjrendszerben - a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett "életpálya"-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan közel 38 év Magyarországon.

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke (a medián nyugdíj összege, vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2020 végén 127 ezer forint körül, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 2020 végén 144 ezer forint körül alakul. Így a nyugdíjminimumnak a medián nyugdíj a négy és félszerese, az átlagnyugdíj pedig közel az ötszöröse.

Akinek az utóbbi 13 évben minimális (vagy annál is kisebb) nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek túlnyomó többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot, s a magyar nyugdíja csak időarányos (nemzetközi rész-) nyugdíjnak számít az EU társadalombiztosítási koordinációs rendeletei vagy az adott állammal fennálló kétoldalú szociális biztonsági megállapodás szerint.

Akkor miért nem emelkedik ez az összeg, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán már úgyis elveszítette a gyakorlati jelentőségét, ráadásul 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági nettó átlagbér és a minimálbér?

Az emelés elmaradásának egyetlen racionális indoka az lehet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításán túl számos egyéb területen játszik fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, s ezek összesített költségvetési hatása már olyan számottevő, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényel.

Méltányossági ellátások a nyugdíjrendszerben

A nyugdíjrendszer keretében a méltányossági nyugdíj, a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege és feltételei vannak a minimális nyugdíjösszeghez kötve.

A méltányossági nyugdíj összege legalább a minimálnyugdíj fele (14 250 forint), legfeljebb a minimálnyugdíj másfélszerese (42 750 forint) lehet. A kivételes nyugdíjemelés összege legalább a minimálnyugdíj 10 százaléka (2 850 forint), legfeljebb a 25 százaléka (7 125 forint) lehet. Az egyszeri segély összege legalább 15 000 forint, de legfeljebb a minimálnyugdíj másfélszerese (42 750 forint) lehet.

A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben magasabb összegű egyszeri segélyt is engedélyezheti, de annak összege még akkor sem haladhatja meg a minimálnyugdíj háromszorosát (85 500 forint).

Szociális ellátások

A szociális ellátások terén a nyugdíjminimum jelentősége még ennél is nagyobb, ugyanis annak különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és mértékét: aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás), az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

Emellett a havi rendszeres szociális ellátás (az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj) emelése vagy csökkentése is a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve. A vagyon fogalmát is a nyugdíjminimum összegéhez kötött mértékekben szabályozza a szociális törvény.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szepet játszik a nyugdíjminimum.

Gyermekgondozási ellátások

A gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság) és az anyasági támogatás összegét ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény.

Baleseti táppénz

Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.

Gyermekvédelmi ellátások és juttatások

A gyermekvédelmi törvényben rengeteg ellátás és juttatás feltételei között szerepel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének különböző százalékos mértéke, egyebek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a gyermektartásdíj-előleg, a gyermek otthonteremtési támogatása, a gyám pénzbeli ellátása, a hivatásos gondnok díjazásának mértéke függ ettől.

A nyugdíjminimum összegének emelése így százezernél is több ellátást, támogatást, segélyt érinthet, vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okoz az állami költségvetésben. Amíg ennek a kiadási többletnek nincs meg a tartós fedezete, addig a nyugdíjminimum emelésére vonatkozó követelés sem megalapozott.

Persze ezt a gordiuszi csomót egyetlen suhintással át lehet vágni: egyszerűen le kell választani az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani.

További részletek a nyugdíjguru.hu-n