Megindult a mentőakció Orbánért (FT)

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány nem euroszkeptikus, csak védi országa nemzeti érdekeit, ahogy azt az összes többi EU-tagállam irányítói is teszik - veszi védelmébe a régi-új magyar miniszterelnököt Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus arra a hét elején megjelent cikkre reagál, amelynek szerzője szerint az EU legitimálja - az autoritárius nacionalizmus felé hajló, Putyin Oroszországával hasonlóságot mutató - orbáni rendszert, ha nem tesz ellene semmit.

A magyar minta csak azokra jelent veszélyt, akik a homogén Európa létrehozásán dolgoznak, amelyet csak az egység jellemez a különbözőségek végletes visszaszorítása mellett - derül ki Schöpflin írásából. Az Orbán-kormány sikere ebből a nézőpontból elviselhetetlen, mivel megmutatja, hogy egy ország vezetése erős kapcsolatot építhet ki a társadalommal azon az alapon, hogy olyan politikát folytat, amely az embereknek jó, és nem az EU-nak.

Az Európában hegemón pozícióban lévő technokrata piaci-liberális nézőpont képviselői nem bírják a kritikát - Magyarország több ponton érvényt tudott szerezni igazának, amit elfogadhatatlannak tartanak. Mindezek eredményeként Magyarország negatív példává vált, amely megtestesíti a homogenisták félelmét attól, hogy Európában az övéktől eltérő elképzelések is teret nyerhetnek. Ennek jegyében olyan képet festenek az országról, amely köszönőviszonyban sincs a valósággal.

Elszigeteltség, lázálmok

Mindezt megkönnyíti, hogy a magyar nyelv egyedisége áthatolhatatlan akadályt képez a kommunikációban, és azok, akik tálalják a magyar ügyeket, megbízhatatlanok. Schöpflin kifogásolja a korábbi FT-cikk számos állítását. Megjegyzi, hogy a választási tévéhirdetésekkel kapcsolatban - a kereskedelmi csatornák csak ingyen sugározhattak ilyeneket - az EU nem emelt kifogást. Ugyanez a helyzet a választási rendszerrel is és Nagy-Britanniába sokkal több orosz tőke áramlott be annál a 10 milliárd eurós hitelnél, amelyet Moszkva a paksi bővítéshez ad.

Ami a nagy Magyarországgal kapcsolatos koncepciót illeti, ez csak a nyugati újságírók lázálmaiban létezik. (A bírált cikk szerzője azt írta, hogy Orbán revizionista álma nagy Magyarország helyreállításáról, az 1920-as trianoni békeszerződés nyomán elvesztett határon túli magyar kisebbségek felkarolásáról éppen olyan, mint Putyin expanzionista etnikai nacionalizmusa, ami kiterjeszti az orosz állam befolyását a hidegháború vége után kialakult határokon túlra.) Schöplfin leszögezi, hogy sem a kormány, sem a Fidesz soha nem kérdőjelezte meg a trianoni békeszerződést.