Korábban kilenc ország (köztük Magyarország) lényegében azt szorgalmazza, hogy adósságszintjük meghatározásánál ne vegyék figyelembe a magán-nyugdíjpénztári rendszerre alapozott nyugdíjreformjuk költségeit. Ez ügyben nehéz lesz egyezségre jutni, hiszen például Németország ellenez mindenféle adósságszámítási változást.

Nem lesz sokkal könnyebb végezni a "bankadós" napirendi ponttal sem, ráadásul kétféle adóról van szó. Az egyik a különadó, amellyel a pénzintézetek járulnának hozzá a válságkezelés során felduzzadt költségvetési deficitek csökkentéséhez, a másikkal pedig magukra vállalnák a jövőbeli esetleges megmentésük terheit egy e célt szolgáló alap létrehozásával. A meghatározó európai országok közül Franciaország, Nagy-Britannia és Németország már elkötelezte magát egy ilyen "Robin Hood"-adó jövő januári bevezetése mellett - írta a Dow Jones -, mások viszont még azt szorgalmazzák, hogy alakítsanak ki erről közös uniós álláspontot. Utóbbiak szerint így el lehetne kerülni, hogy össze-vissza adóztassák a pénzintézeteket Európa-szerte, netán a határokon átnyúló tevékenységet folytatóknak több helyen kelljen fizetniük.

Egyelőre olyan alapvető részletben sincs egyetértés, mint hogy mekkora legyen a bankadó, miként kalkulálják ki és mire használják a befolyó összeget. Párizs és London az állami költségvetés bevételeként számol vele, hogy kipótolja az ottani mentőakciókra költött pénzeket. Berlin egy krízisalapba tenné a bankadóból származó pénzt, hogy többé ne kelljen az adófizetők terhére megmenteni a bajba kerülőket (Napi, 2010. augusztus 24.) - mások, köztük a spanyolok arra figyelmeztetnek, hogy így a pénzintézetek a védőháló biztonságában újból nagyobb kockázatokat vállalnának. Az európai pénzügyminisztereknek ma még nem kell döntésre jutniuk ez ügyben, de sokáig nem halogathatják: a G20 november eleji szöuli csúcstalálkozójára közös állásponttal kellene érkeznie az EU-nak.
Külön vita tárgya a pénzügyi tranzakciók megadóztatása; a ma az unióban FTT rövidítés alatt futó sarcot korábban Tobin-adóként emlegették, bő harminc évvel ezelőtti kiötlője, James Tobin amerikai közgazdász után. Az Európai Parlament támogatását élvező elképzelés szerint az FTT-t kiterjesztenék az értékpapírügyletekre is, a bevételt pedig az uniós költségvetés javítására fordítanák. (José Manuel Barroso EB-elnök korábban azt is javasolta, hogy ebből támogathatnák a fejlődő országok klímaváltozással kapcsolatos projektjeit.)

Egyes uniós országok azonban hevesen ellenzik az egész FTT-t úgy, ahogy van, arra pedig kevés ország vállalkozna, hogy egyoldalúan bevezesse, hiszen nagyon könnyű lenne a tranzakciókat átvinni egy adómentes országba. Az ellenzők mellé állt az EU adóügyi biztosa, Algirdas Semeta is, aki egy hivatalosan közzé nem tett jelentés szerint nem javasolja a Tobin-adó bevezetését. A litván biztos szerint - tudta meg a Handelsblatt - ez olyan nemkívánatos mellékhatásokkal járna, amelyek nyomán csak emelkednének a vállalatok, illetve a kormányok finanszírozási kiadásai. Az FTT ügyében végképp nem valószínű, hogy ma döntés születne, de valamilyen közös álláspontot erről is ki kellene alakítani a G20-csúcsra.