Meglepő dolgokra költ milliárdokat a kormány - íme, a friss lista

A kormány február utolsó napján újabb 3,5 milliárd forintot költött el a költségvetési tartalékból, így két hónap alatt 16,6 milliárd forintnyi előre nem várt kiadás dőlt ki a szekrényből, ami rámutat a költségvetési tervezés hiányosságaira. A kormány ennek ellenére kényelmes helyzetben van, hisz az év hátralevő tíz hónapjában még 96,4 milliárdost fordíthat az előre nem látható kiadásokra.
Papp Zsolt, 2014. március 4. kedd, 10:14
Fotó: Napi.hu

A költségvetési törvény elvileg rendkívül szűk keretek szab a kormánynak, ugyanis az adóbevételek elköltésének szabályozása - a jog szerint -  a parlament joga, ám az elmúlt húsz év folyamán a kormány a költségvetés feletti ellenőrzést szinte teljes mértékben elvonta a parlamenttől. Ma már a kormány jelentős átcsoportosításokat hajthat végre a büdzsén belül - erről csak utólag kell tájékoztatnia a parlamentet, vagy eleve a parlament mond le bizonyos kiadások kontrollálásáról, mondván az adott keret minden további nélkül átlépheti a kabinet.

A második Orbán-kormánynak még ennél is kényelmesebb a helyzete, ugyanis az elvileg ellenőrzésre hívatott parlament az utóbbi években egyre busásabb zsebpénzzel ruházta fel a kabinetet az előre nem várható kiadásokra. Míg 2000-es években a kormányoknak 50-60 milliárdos tartalékkal meg kellett elégedniük - és azt nem is merítették ki, az Orbán-kormány ma már alapból százmilliárdos tartalékokkal vág neki az évnek.

Már a névváltoztatás is jelzi a kormány viszonyát a házipénztárához: míg 2010-ig az alapot a költségvetés általános tartalékának nevezték -  mai nevén kormányzati rendkívüli intézkedéseként említi az államháztartási törvény. A tartalék elvileg költségvetési tervezéskor előre nem látható kiadások fedezetére szolgál, ilyen egy váratlan csődhelyzet (Malév) vagy egy természeti katasztrófa (vörösiszapömlés), amikor egyik percről másikra milliárdos kiadások szó szerint életet vagy fontos értéket menthetnek. Már bőven a kilencvenes években gyakorlat lett, hogy a tartalék - katasztrófák híján - a költségvetésből különböző okokból kimaradt kiadások fedezetére szolgál.

Hézagos tervezés

Egy beruházás, vagy költségvetési kiadás kimaradhat azért, mert a költségvetés tervezésekor nem látni, hogy abból a projektből lesz-e egyáltalán valami. De már maradt ki azért, mert a kormány így próbálta a parlamenti vitákat, bírálatokat elkerülni. Ez utóbbinak a legékesebb példája a fradi stadion építése. A kormány a 2013-as költségvetésbe egy fillért nem tervezett erre a beruházásra, holott ez a költségvetés elfogadásakor eldöntött tény volt. Ezzel szemben 2013 januárjában a tartalékból kivett 6,9 milliárdot FTC arénára.

Idén az első két hónapban 37 különböző célra 16,6 milliárd forintot vett ki a kormány a kasszából. A döntések többsége különböző költségvetési intézmények működési kiadásainak kiegészítése - ami azért is sajátos, mert ez arra utalhat, hogy  már az év első hónapjában kiderült, hogy nem megfelelően számolták ki az adott hivatal várható kiadásait. Így kaptak már januárban kormányhivatalok egymilliárd forintot, a Balassi Intézet 500 millió forintot, az Országos Atomenergia Hivatal 400 millió forintos működési támogatást. Szintén januárban szembesült azzal a kormány azzal, hogy 800 millió forinttal akarja támogatni a Rogán Antal vezette Belváros Duna-korzó felújítását, illetve 693 millió forinttal a Halász-bástya idei felújítását.

Kampányízű döntések a tartalékból

Hasonló a helyzet a kormány múlt heti döntésével: a kormány összesen 3,5 milliárd forintot vett ki a kasszából jellemző működési kiadásokra - vagyis nem előre nem látható kiadásokra. 1,2 milliárd forinttal emelték meg az egyházak hitéleti támogatását. Ezen felül Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont működési kiadásaira 551 millió forintot szavaztak. A kormányhatározat utal arra, hogy ez a keret csak az első félévi kiadásokra elegendő, a második féléves működésről még előterjesztést kell készíteni.

Az Eszterháza Központ létrehozásának egyik fontos célja, hogy az Eszterházy család fraknói hercegi ágának műtárgyai, illetve a Joseph Haydnhoz kapcsolódó tárgyak és kutatási anyagok befogadására, közzétételére és bemutatására alkalmas új múzeum és kutatóközpont jöjjön létre a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesben - írja a kormány.hu. A központ a fertődi Eszterházy-kastélyban működik, amelynek renoválása évtizedek óta folyik, így vélhetően nem februárban szembesült azzal a kulturális kormányzat, hogy a nagyívű tervekhez némi készpénz is kellene. Ennek ellenére a 2014-es költségvetés nem számol a milliárdos forrásigényű intézmény működtetésével sem.

A kormány február 28-i döntései(millió forint)
Kőszegi Jurisics vár felújítása82,3
Eszterháza, Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont551,0
Magyar Nyelvstratégiai Intézet100,0
NFM felhalmozási kiadások350,0
Külügyminisztérium, külföldi magyar emlékek megőrzése110,0
EMMI Kulturális Intézmények599,3
EMMI Sportintézmények50,0
EMMI Egyházi hitéleti támogatás kiegészítése1300,0
MTA Lendület program400,0
Összesen3542,64
Forrás: Magyar Közlöny

A kormány februárban egy újabb kutatóintézete gründolt - így a Veritas, Rendszerváltás Korszakát Kutató Intézet - mellé most már a Miniszterelnökség portfóliójában egy Magyar Nyelvstratégiai Intézet is működik, amelynek idei kiadásaira első körben százmillió forintot szavaztak meg.

A kormány múltheti döntése szerint az MTA 400 milliót kap a már évek óta folyó Lendület programjára - ezzel projekttel fiatal magyar tudósok hazai kutatásait finanszírozzák, ily módon is megakadályozva az agyelszívást. Az MTA költségvetését a parlament két hónappal ezelőtt 63,2 milliárd forintos kiadással fogadta el, ebből a Lendület programra 3,8 milliárdot kapott az Akadémia, úgy néz ki, hogy a 3,8 milliárdot alultervezték. Hasonló a helyzet a külügy 110 milliós extrapénzével, amit a "külföldi magyar emlékek ápolására" kaptak, láthatóan ez az irgalmatlanul nagy összeg nem fért bele a minisztérium 63,8 milliárdos költségvetésbe, ezért lehetett szükség a kiegészítésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

nakivagyok, 2014.03.05 16:06

Iparkodnak, iparkodnak. Lehet vesztüket érzik??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.04 18:06

@Nyugga: ..ha a +5-ot meghaladja a hiány ,akkor eladósodás van ,mint 2002-2010 között ,akkor 600 mrd ft volt az éves adósságszolgálat ,2010 -ben meg már 1200-1400 mrd ,na most a különbség 700-800 mrd ft ...,sok mindenre jó lenne ,nem ???...nagyon nagy béremeléseket lehetne abból lépni ...hihetetlen nagyot !! ....de így nem lehet ....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.04 18:04

@Nyugga: ..igen eredmény ,mert 2002 -2010 között mindig 4-6% volt a hiány ,és ezért eladósodtunk ,és ezért az adósságszolgálat a 2002 -es 600 mrd ft-ról 2010 -re 1500 mrd ft-ra nőtt évente,jó lenne azt a különbséget mondjuk bérekre költeni ,de nem lehet ,ezét kell tartani a hiányt !!!!...900 mrd sok mindenre elég lenn ,évente !!! ..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugga, 2014.03.04 16:25

@jobbajobb: Hol nő a GDP? A hiány neked eredmény?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.04 13:48

@ptiszai: ..kell mindenre a pénz ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html